Az elhízás és a túlsúly ma az egész világon nagy problémát jelentenek, ugyanis jelentősen fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Rengeteg bizonyíték van arra, hogy az elhízás összefüggésben van olyan betegségek kialakulásával, mint a kettes típusú cukorbetegség vagy a nem alkohol eredetű zsírmáj betegség. A vércukor és a -lipidek szintjének kontrollálása megelőzheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, így a rendszeres kurkuma fogyasztás előnyös lehet ezen betegségek megelőzése érdekében.
A kurkuma (Curcuma longa) egy Indiában őshonos növény, amelynek bizonyítottan sok előnyös tulajdonsága van. Arra már korábban rávilágítottak, hogy az ember vércukor-háztartására jótékony hatásokkal rendelkezik, azonban a gyomor-bélrendszerből csak kismértékben szívódik fel, és a májban hamar lebomlik, így bioaktivitása viszonylag alacsony. Ezt igyekeznek kiküszöbölni különböző technológiai újításokkal, amilyen például a kurkuma hatóanyagának, a kurkuminnak fitoszómában való alkalmazása. A fitoszóma olyan rendszer, ami a növényi hatóanyag és foszfolipidek komplexét tartalmazza. Ez azért előnyös, mert bizonyítottan javítja a kurkumin felszívódását, így segítve elő a hatóanyag bioaktivitásának javítását. A jobb felszívódás mellett a fitoszóma védi a kurkumint az emésztőrendszerben való lebomlástól. A fitoszómában foszfatidil-szerin- és piperin-tartalmú anyagok találhatók. Közülük előbbi érelmeszesedés elleni hatásokkal rendelkezik, utóbbi pedig azáltal javítja a kurkumin bioaktivitását, hogy csökkenti a glükuronsavval való konjugációt a májban, valamint a mérsékli a vizelettel való ürülést is.
A kurkumin jelentősége az antidiabetikus és a májvédő hatásaiban rejlik. Csökkenti az inzulinrezisztenciát, ami a metabolikus szindróma és az időskori cukorbetegség legfőbb kiváltó oka. Hatását valószínűleg az inzulinreceptorok aktiválásán keresztül fejti ki, aminek következtében a hasnyálmirigy inzulin-termelő β-sejtjeinek szőlőcukor (glükóz) felvétele és lebontása (glikolízis) fokozódik, valamint fokozódik a glükóz raktárak képzése, a glükogén szintézisével. Ezek a hatások mind ahhoz fognak vezetni, hogy a vérben a glükózszint lecsökken. A hasnyálmirigyen kívül a kurkumin az izmokra és a zsírszövetre is hatással van; előbbiben növeli a glükóz felvételt és a glükogén szintézist, utóbbiban pedig az adiponektin nevű hormon szintézisét, amely az inzulin érzékenység javításában és a „jó koleszterin” (HDL) szint növelésében is szerepet játszik.
A kurkumin hatásait egy nem régiben közölt klinikai vizsgálat során is értékelték. A vizsgálatba 80, 18 és 70 év közötti személyt vontak be. A páciensek mind túlsúlyosak voltak, BMI értékük 25–30 között volt. A vizsgálatok megkezdése előtt mindenki tanácsot kapott a követendő diétával kapcsolatban. A diéta mellett fizikai aktivitásukat is növelniük kellett, ezt megtehették heti 3-5 alkalommal végzett séta illetve kerékpározás formájában is. A gyógyszeres kezelést két héttel az étkezési és a mozgásbeli szokások megváltoztatása után kezdték meg. Két csoportot alakítottak ki, az egyik csoportba tartozó betegek kurkumintartalmú tablettát szedtek a vizsgálat során, a másik csoport tagjai viszont placebótablettát kaptak, ami nem tartalmazott hatóanyagot, viszont színre, ízre és formára is megegyezett a hatóanyagot tartalmazóval. Mindenki naponta kettő tablettát vett be, amely az előbbi csoport esetén 800 mg fitoszomális kurkumint tartalmazott.
A páciensek közül mindössze három beteg panaszkodott hasi fájdalomról a kurkumin-tartalmú tablettát szedő csoportból, de egyéb kellemetlen mellékhatást nem tapasztaltak. A betegeket megkérték, hogy a 8 hét letelte után értékeljék a vizsgálat hatásait, a nagyon gyengétől a nagyon jóig. A kurkumintartalmú tablettát szedők 90%-a, a placebó csoportban lévők közül pedig 86% ítélte jónak vagy nagyon jónak a vizsgálat során kapott készítmény hatásait. A kurkumint kapóknál már a 28. nap után szignifikáns javulást tapasztaltak. Számos objektív mutató is jelentősen javult, többek között az FPG (éhgyomri vércukor), az FPI (éhgyomri inzulin) értékekben, és az inzulinrezisztencia megállapítása során használt HOMA-indexben, illetve a vér koleszterinszintjében is kedvező változást tapasztaltak a kutatók. 56 nap után pedig a BMI érték, a csípőkerület, a szisztolés vérnyomás, a trigliceridszint, a „jó koleszterin” (HDL)-szint és az előbb említett mutatók is tovább javultak. Az alapállapothoz viszonyítva a placebótablettát szedők egyedül az éhgyomri vércukor- és a trigliceridszintben tapasztaltak változást, ami valószínűleg annak tudható be, hogy az étkezési szokásaikon és a fizikai aktivitáson minden, a vizsgálatban részt vevő személynek változtatnia kellett.
A másik jótékony hatás, amit ebben a vizsgálatban tapasztaltak az a májfunkciók javulása volt. Bizonyos enzimek (pl. ALT, AST) aktivitásának csökkenése ugyanis kiemelkedően fontos a nem alkohol eredetű zsírmáj betegségben szenvedők kezelésében. A vizsgálat során először sikerült igazolni, azt hogy a kurkumin csökkenti a kortizol mennyiségét túlsúlyos személyek körében. A mellékvesékben termelődő kortizol hormon vércukorszintre gyakorolt hatása az inzulinnal ellentétes: vércukorszint növelő hatásokkal rendelkezik. Az elhízás és a metabolikus szindróma a kortizol szintjének emelkedéséhez vezetnek, ami mint egy ördögi kör, a zsigeri zsírtömeg növekedéséhez járul hozzá. Emellett pedig hatással van az inzulin érzékenység kialakulására is, így a kurkumin újonnan felfedezett hatása nagy jelentőségűnek mondható.
Tehát végeredményként elmondható, hogy a fitoszómába csomagolt kurkumin alkalmazása jótékony hatással van a vércukorszint és a májfunkciók befolyásolására, valamint a túlsúlyos egyének esetében a kortizol szintet is kontrollálni képes. A hosszabb időtartamú, vagy a nagyobb dózisú kezelések hatásai nem ismertek, de a fent említett hatások igazolják, hogy a kurkuma ígéretes gyógynövény, amellyel érdemes a továbbiakban is foglalkozni.
