Valószínűleg sokak számára ismerős jelenség a télen gyakran előforduló irritált, kipirosodott, száraz bőr. A hideg levegő, a szeles időjárás és a lakásban lévő alacsony páratartalom megviselheti bőrünket, ami kellemetlen tünetekhez, akár viszketéshez és hámláshoz is vezethet. Egy kis odafigyeléssel azonban könnyen tehetünk a probléma ellen, és segíthetünk a bőrünknek abban, hogy a zord időjárás ellenére is fenntartsa egészséges állapotát.
Növényeket a bőrgyógyászatban számos indikációval alkalmaznak. Az atópiás dermatitisz kezelése gyakran szteroidokkal történik, azonban ezek a hatóanyagok hírhedten sok mellékhatással rendelkezhetnek, amelyek elrettentik a betegeket. Klinikai vizsgálatokban azonban több növény is hatásosnak bizonyult ezen betegség kezelésére. Többek között az orbáncfű (Hypericum perforatum) föld feletti részéből készült olajos kivonat, vagy az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) gyökerének kivonatát tartalmazó hidrofil krémek külsőleges felhasználása is kedvező hatással rendelkezett. A parlagi ligetszépe (Oenothera biennis) magjából előállított olaj rendkívül gazdag linolsavban és γ-linolénsavban; ez mind külsőleg, mind belsőleg alkalmazható az atópiás dermatitisz és az ekcéma tüneteinek enyhítésére. A bőrgyógyászatban alkalmazott növények egy további alkalmazási területe a vírusos eredetű ajakherpesz kezelése, amelyben egy klinikai vizsgálat alapján az orvosi citromfű (Melissa officinalis) bizonyult hatásosnak. Megemlítendő még például az akné terápiájában alkalmazott teafa (Melaleuca alternifolia) olaja, vagy a pikkelysömör kezelésére használt fogpiszkálófű (Ammi visnaga).
Orvosi szakszóval a száraz bőrt xerózisnak nevezzük. Súlyosabb esetben a xerózis akár a bőrön kialakuló repedésekkel, pikkelyes bőrfelszínnel is járhat. Oka általánosságban a bőr nem megfelelő hidratáltsága, amit kiválthat akár az öregedés is, de betegségek, például cukorbetegség is vezethet krónikus bőrszárazsághoz. Molekuláris szinten elsősorban a bőr szarurétegében természetes körülmények között megtalálható lipidek hiányát kell megemlíteni, amelyek nedvességmegkötő-képességüknek köszönhetően nélkülözhetetlenek az egészséges bőr számára. Ehhez számos egyéb más faktor is hozzájárul, mint például az urea vagy a tejsav, amelyek szintén jelentős vízmegkötő hatással bírnak, ezáltal a bőr kiszáradását akadályozzák.
A száraz bőr megelőzése érdekében számos apró erőfeszítést tehetünk, amelyek a napi bőrápolási rutinba könnyen beépíthetők. Az első és legalapvetőbb lépés, hogy kéz- és arcmosás után mindenképpen használjunk hidratáló krémet, amely segít helyreállítani bőrünk megfelelő hidratáltságát. A növények terén a legtöbb tapasztalattal a napraforgó (Helianthus annuus) és az olíva (Olea europaea) növényekből készült olajok hidratáló tulajdonságáról rendelkezünk, előnyös hatásukat számos klinikai vizsgálat alátámasztotta. A napraforgómag olaját alkalmazzák például koraszülöttek bőrápolásában is, ugyanis náluk a fokozott vízvesztés kockázata még nagyobb, így akár a halálozási arány is jelentősen csökkenthető a napraforgómagolaj külsőleges alkalmazásával. A napraforgóolaj fő zsírsavkomponense a linolsav, egy ω-6 zsírsav, ami bizonyítottan jótékony hatású a száraz és alulhidratált bőr kezelésében.
A hidratáláson kívül természetesen sok dolgot tehetünk bőrünk egészsége érdekében. Kézenfekvőnek tűnik, hogy az UV-sugárzás ellen elegendő a nyári napsütésben védekezni, azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy télen, különösen havas időben a visszaverődő sugárzás is ártalmas lehet. Több növény, például a tea (Camellia sinensis) is rendelkezik fényvédőhatással. Ezek a növények elsősorban katechineket, flavonoidokat, karotinoidokat tartalmaznak, amely anyagok elnyelik a bőrt érő UV sugarakat, ezáltal lassítják az UV-sugárzás okozta bőrkárosodást és -öregedést. A fényvédő készítményeket mindig a nappali hidratálókrém felvitele után alkalmazzuk, vékony rétegben a bőrbe masszírozva. Kerüljük az alkoholtartalmú arctisztító termékeket, mert ezek tovább fokozhatják a bőr irritáltságát. Forró fürdő helyett érdemes a testhőmérséklethez közeli, langyos vízzel tusolni, és fürdés után egy puha törölközővel gyengéden áttörölni, nem dörzsölni a bőrt. Használjunk illatanyag- és színezékmentes mosószereket, mert ezek összetevői is kellemetlen bőrtüneteket idézhetnek elő. Végül pedig fontos megemlíteni, hogy a hidratáltságot nem csak külsőleg szükséges biztosítani, a megfelelő vízfogyasztásra, napi legalább 1,5-2 liter folyadék bevitelére is oda kell figyelni. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha a tünetek a fenti lépések napi bőrápolási rutinba való beépítése után sem javulnak, esetleg rosszabbodnak; ekkor más terápiás eljárások, például fénykezelés is indokolt lehet.
