A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának tagjai minden évben titkos szavazás útján megválasztják az év gyógynövényét. Ennek célja egyrészt a lakosság gyógynövények iránti érdeklődésének felkeltése, másrészt a gyógynövények szakszerű alkalmazásával kapcsolatos hiteles információk széles körű terjesztése. Idén számos jelölt közül a fekete nadálytő nyerte el az év gyógynövénye címet.
Hol találkozhatunk a fekete nadálytővel és miről ismerhetjük fel?
A fekete nadálytő, latin nevén Symphytum officinale nedves területeket kedvelő, bíbor, rózsaszín vagy fehér virágú, évelő növény. Egyik magyar neve is arra utal, hogy olyan helyeket kedvel, ahol a nadály, azaz a pióca is megél. Népiesen gyakran nevezik még forrasztófűnek, ilyen néven Lázár Ervin Szökevény szeplők című meséjében is megjelenik. Németül Gemeiner Beinwell (Beinwellwurzel és Beinwellkraut), angol nyelvterületeken comfrey, francia neve a consoude, és az olasz consolida magiore nevek egyaránt a növény ficamok, zúzódások, sőt csonttörések következtében kialakuló vérömlenyek, duzzanatok kezelésében megfigyelt kedvező hatására utalnak. Már az ókorban is alkalmazták hasonló céllal: a csatákban szerzett sérüléseket, töréseket a nadálytő gyökeréből készült masszával kenték be a seb védelme és a gyógyulás gyorsítása céljából. Napjainkban hátfájás, ízületi fájdalom, húzódások és zúzódások kezelésre alkalmazzák.
Mely részét használhatjuk fel és mikor gyűjthető?
A gyógyászatban elsősorban a gyökerét hasznosítják. Korábban a levelét is fogyasztották teaként, sőt étkezési céllal is, azonban a teljes növénnyel kapcsolatban érvényes, hogy szájon át történő alkalmazása veszélyes. A fekete színű gyökér októbertől áprilisig gyűjthető, hatóanyagtartalma tavasszal a legmagasabb. Jó minőségű alapanyag előállítása során célszerű gyors szárítást alkalmazni, mely esetén a gyökér belseje fehér marad.
Milyen hatással rendelkezik?
A fekete nadálytőnek állatkísérletekben fájdalomcsillapító, valamint gyulladás- és ödémacsökkentő hatását igazolták. Bár klinikai hatásosságát kísérletesen alátámasztották, hatóanyagai és hatásának pontos módja nem ismertek. Rozmaringsav- és allantointartalmának feltehetően szerepe lehet a gyulladáscsökkentő hatás létrejöttében, azonban az ízületi fájdalmak mérséklésében feltehetőleg más, még nem azonosított anyagok is szerepet játszanak. A fekete nadálytő hatásosságát klinikai vizsgálatokban tanulmányozták. Több klinikai tanulmány szerint a nadálytőkrém a hatóanyagot nem tartalmazó krémnél hatásosabban enyhítette a hátfájást, valamint az ízületi és izomfájdalmat ízületi gyulladás és rándulások esetén. Több vizsgálatban a húzódásokkal kapcsolatos panaszok mérséklésében hatékonysága megegyezett a szintetikus gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmazó krémével. Zúzódások, véraláfutások gyógyulásának elősegítésére, valamint teniszkönyök és ínhüvelygyulladás esetén a fájdalom enyhítésére is sikeresen alkalmazták.
Milyen tartalomanyagok felelősek a hatásért?
A fekete nadálytő levele és gyökere nagy mennyiségű poliszacharidot, polifenolos vegyületeket és allantoint tartalmaz. A növény 0,3%-nyi pirrolizidin-alkaloid tartalma a toxicitás szempontjából lényeges. A fekete nadálytő kivonat fájdalomcsillapító, sebgyógyító és gyulladáscsökkentő hatását preklinikai vizsgálatokban igazolták. A hatásért részben a növény allantoin tartalma a felelős, amely gyulladáscsökkentő hatású, továbbá fokozza a sejtek regenerációját. A fekete nadálytő kivonat azonban sokkal hatásosabbnak bizonyult, mint az azonos mennyiségben alkalmazott tiszta allantoin, így feltételezhető, hogy a növény többi tartalomanyaga is jelentősen hozzájárul az előnyös hatások kialakulásához. A nemrég felfedezett nadálytő-szaponinok kémiailag rokonok az ázsiai gázlóban (Centella asiatica) található aziatikozidokkal, amely vegyületek kifejezett sebfertőtlenítő, és sebgyógyulást elősegítő hatását korábban már leírták. A sebgyógyulást elősegíti továbbá a növény jelentős poliszacharid és polifenol tartalma, melyek gyulladáscsökkentő, cito- és vazoprotektív hatással is rendelkeznek.
Mire figyeljünk kiemelten?
A nadálytő pirrolizidin-alkaloid tartalma miatt belsőlegesen alkalmazva májkárosító, hepatotoxikus hatású, akut májvéna-elzáródást, májkárosodást, májdaganatot is okozhat. A toxikus anyagok kis mértékben a bőrön át is felszívódnak, ezért a nadálytő kivonatot tartalmazó készítmények külsőleges használata korlátozott. A készítmények legfeljebb 20% növényi részt vagy annak megfelelő mennyiségű kivonatot tartalmazhatnak. A külsőleges készítményeket csak ép bőrfelületen szabad alkalmazni, nyálkahártyán nem. Évente maximum 4-6 hétig lehet használni, napi maximum 1 mg alkaloidot tartalmazó dózisban. Különösen kerülendő a nadálytőkivonatok pakolás, borogatás formájában történő alkalmazása, mivel ilyen esetben a veszélyes anyagok túlzott mértékben felszívódnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a nadálytő hatásaiért nem ezek a vegyületek felelősek, ezért a jó minőségű, hatásos termékekben az alkaloidok mennyiségét a gyártás során csökkentik. Szoptatós és várandós nők számára ellenjavallt a nadálytő készítmények alkalmazása.
A fekete nadálytő nagymúltú, hazánkban is honos gyógynövény, amelynek kivonata gyógyszerkészítmények hatóanyagaként is forgalomban van. Gyökerének hatásossága jól alátámasztott, és elsősorban ízületi fájdalmak enyhítésében és tompa sérülések kezelésében rendelkezik nagy terápiás jelentőséggel. A fekete nadálytő méltán az év gyógynövénye 2021-ben.
