Különböző gyógynövények csaknem egész évben gyűjthetők, fontos azonban tudni, hogy mikor, melyik növényfaj, illetve melyik növényi rész fejlettsége, hatóanyagtartalma optimális a gyűjtésre. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a gyűjtési naptárak, melyek naptári hónapokra lebontva tartalmazzák, hogy mikor, mely növény, mely részét érdemes gyűjteni. Időjárástól függően persze változhat a gyűjthetőség ideje, így a gyűjtési naptárakban megjelölt időpontok jobb, ha csupán támpontként szolgálnak a kevésbé tapasztalt gyűjtők számára.
A nyár végi időszak gazdag a gyűjthető gyógynövények tekintetében, ilyenkor jellemzően leveleket, virágzó hajtásokat gyűjthetünk, de már néhány beérett bogyó és termés bekerülhet kosarunkba. Fontos, hogy a nyári időszakban is, tartsuk be a gyógynövénygyűjtés alapvető szabályait! A gyűjtést napsütéses időben, a reggeli órákban végezzük, az eső, harmat felszáradása után. Ügyeljünk arra, hogy csak tiszta, egészséges, rágás- és betegségmentes növényekről gyűjtsünk. A gyűjtéshez természetes anyagból készült, jól szellőző vesszőkosarat, papírzacskót, dobozokat használjunk. A kemikáliákkal, porral, kipuffogógázokkal, szeméttel szennyezett területeket – műtrágyázott szántóföld, legelő, autópályák, utak, ipartelepek, vasúti töltések környéke- mindig kerüljük el!
Erdőszéleken, erdővágásokon, árokpartokon fordul elő vadon a málna és a hamvas szeder, előbbi a bükkös erdők növénye, míg utóbbi jellemzően nyirkosabb élőhelyeken, ártéri erdőkben gyakori. A málna- és a szeder levele májustól egészen szeptemberig gyűjthető, a begyűjtött leveleket szellős, árnyékos helyen kell megszárítani. A málna és szederfélék termése is gyűjthető vadon, az érés kezdetétől, nyár közepétől egészen őszig. Mindkét faj szárított levele kiváló teaalapanyag, a levelek cserzőanyag-tartalmuk, a termések pedig antocianidin-tartalmuk révén antioxidáns hatásúak.
Ritkás tölgyesek, száraz legelők növényei az ökörfarkkóró fajok. Több faj, így a sárga virágú a szöszös, molyhos és a dúsvirágú ökörfarkkóró virágait és leveleit is gyűjthetjük. A kinyílott virágokat júliustól szeptemberig, a délelőtti órákban, a harmat megszáradása után szedhetjük. A virágok hamar elnyílnak, így mindig csak az aznap nyíló virágokat tudjuk begyűjteni. Az ép, teljesen kifejlődött leveleket a nyár folyamán folyamatosan gyűjthetjük, ügyelve arra, hogy egy-egy tövön elegendő levelet hagyjunk a növénynek a további fejlődéséhez. Az ökörfarkkóró levél- és virágdrogból készült kivonatok köptető, köhögéscsillapító hatásúak.
Árterek, erdei irtások, ligetek, bolygatott tápanyagdús területek közismert és gyakori gyomnövénye a csalán. Levele és a földfeletti hajtása tavasztól őszig gyűjthető megfelelő védőfelszereléssel, vastag kesztyű, drótspirál segítségével. A levelet még frissen, szedés után közvetlenül le kell fosztani a szárról, később, fonnyadás után már nehezen lehet. Ha a csalán föld feletti hajátását (herba) szeretnénk gyűjteni, a hajtásokat legfeljebb 30-40 cm-es hosszú szárrésszel vágjuk. Szárított levele és herbája vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként fogyasztható.
Folyópartok hordalékos területein, nedves, mocsaras árok- és patakpartokon találkozhatunk az orvosi zilizzel, vagy fehérmályvával. Molyhos, szőrös leveleit virágzás elejétől gyűjthetjük, csak az ép, egészséges leveleket leszedve. Szárítás után penészedésre, visszanedvesedésre kimondottan hajlamos, ezért a száraz levéldrogot jól záródó edényben tartsuk. A levélből készített vizes kivonat enyhe légúti-, gyomor- és bélhurut, száraz köhögés kezelésére ajánlott.
A közönséges boróka érett tobozbogyói nyár végétől gyűjthetők síksági pusztákon, alacsonyabb hegyvidéki területeken, amik nem állnak táj- és természetvédelem alatt. A sötétlila-kék színű érett bogyók könnyen lepotyognak az ágakról, így gyűjtésükkor a növény ágai ponyvát kell kifeszíteni, mely összegyűjti a lehulló érett tobozbogyókat, ha az ágakat finoman megütögetjük. Az éretlen zöld színű bogyók és idegen növényi részek (levelek, ágrészek) kiválogatása után, vékony rétegben kiterítve szárítható a begyűjtött tobozbogyó. A boróka tobozbogyó vizelethajtó és emésztést serkentő teakeverékek összetevője.
A fekete bodza erdőszélek, bolygatott területek gyakori növénye. Az érett termések bordós-fekete színűek, nyár végétől gyűjthetők. A fekete bodza érett terméseit kocsánnyal együtt kell levágni, így elkerülhető a bogyók levének kifolyása. A gyűjtéshez vödröt használjunk, az érett terméseket a kocsánnyal együtt, vékony rétegben kiterítve szárítsuk és csak szárítás után morzsoljuk le a terméskocsányról. A friss termésből lekvár készíthető, amit hagyományosan meghűléskor fogyasztanak, a terméseknek enyhe hashajtó hatása van.
A közönséges szurokfű napos, cserjés, erdőszélek, erdei vágások, kaszálók évelő növénye. A virágzó hajtásokat teljes nyíláskor gyűjthetjük, legfeljebb 40 cm hosszú szárral, az alsó fásodó részek kihagyásával. A begyűjtött anyagot azonnal szárítsuk, szellős, árnyékos helyen, a száraz herbát pedig a levelek és hajtások lemorzsolása után használjuk fel. A szurokfű teaként légúti és emésztőszerv-rendszeri hurutos megbetegedések esetén alkalmazható.
A fehér ürömmel napos, száraz helyeken, utak mentén, kertekben, réteken találkozhatunk. Levelei egész nyáron gyűjthetők, virágzós leveles hajtásait pedig teljes virágzáskor szedhetjük nyártól őszig, legfeljebb 50 cm hosszúságú szárral vágva. Árnyékos helyen, vékony rétegben kiterítve szárítsuk. Illóolaj- és keserűanyag-tartalma révén étvágyjavító, emésztést, epeműködést serkentő teakverékek alkotórésze a fehér üröm levél és herba drogja.
A sárga virágú aranyvessző fajok közül több faj is gyűjthető. A közönséges aranyvessző erdei vágásokban, tisztásokon fordul elő, a magas aranyvessző ártereken, nedves liget- és láperdőkben, míg a kanadai aranyvessző magaskórós társulásokban. A virágzó hajtásokat nyílás kezdetén kell gyűjteni, a szárakat legfeljebb 40 cm hosszú szárral vágva, a vastag szárrészeket kihagyva. Szárítása szellős, napfénymentes helyen történjen, legfeljebb 5-10 cm vastag rétegben kiterítve. Az aranyvessző fajok drogját a vizeletkiválasztó rendszer gyulladásos megbetegedései, vesekőképződés, bakteriális fertőzés esetén ajánlott fogyasztani.
A vadrózsa félék napos, száraz erdőszéleken, irtásokon, bozótos területeken fordulnak elő. A csipkebogyó álterméseket nyár végétől gyűjthetjük, amikor a bogyók színe egyöntetű piros, terméshúsuk kemény, nem kenődő. Utóbbi a késői gyűjtésű, dér csípte termésekre jellemző. Gyűjtéskor a csipkebogyót kocsány nélkül szedjük kosarakba vagy zsákokba. A begyűjtött termés hamar befülled, ezért vékony rétegben kiterítve, gyorsan szárítsuk. A szárított termés magas C-vitamin és flavonoid tartalmú kedvelt roboráló tea alapanyag.
