Áfonya

A húgyúti fertőzések során gyakran alkalmazott észak-amerikai nagytermésű áfonyát (Vaccinium macrocarpon) sokszor még a szakemberek is összekeverik a tőzegáfonyával (Vaccinium oxycoccus). Gyógyászati célra az amerikai tőzegáfonyaként is említett növény, a Vaccinium macrocarpon érett bogyóterméseit vagy a belőlük előállított készítményeket alkalmazzák. Az érett, gömb alakú, 9-20 mm átmérőjű termések sötét bordó vagy majdnem fekete színűek, sok magvúak. A termésen belül négy, levegővel telt üreg található, melyekben 1-5 mag van. A termésérés augusztustól szeptember végéig tart.

A nagytermésű áfonya Észak-Amerika keleti partján terem és napjainkban a termesztésből származó termés kb. 98%-a is erről a területről származik. A növény a rossz vízelvezetésű, nedves, erősen savas, tőzeges-agyagos talajokat kedveli. Ilyen talaj a gleccserek által letarolt területeken található. Az áfonyát leginkább elárasztásos betakarítással gyűjtik, mivel a bogyó belsejét bélelő légpárnáknak köszönhetően a termés úszik a vízen. A termést egy hatalmas, habverőhöz hasonlító eszközzel leverik a kocsányról, majd a terület elárasztása után a víz felszínén úszó bogyókat óriási lapokkal terelgetik a szállítószalaghoz.

Az észak-amerikai nagytermésű áfonyát az őslakos indiánok főleg élelmiszerként fogyasztották, de számos indikációval gyógyítás céljából is alkalmazták. Ők ismertették meg az Európából érkező telepesekkel a növényt, amelyet eleinte C-vitamin-tartalmának köszönhetően a skorbut megelőzésére használtak. Az 1880-as években német kutatók megfigyelték, hogy a gyümölcs elfogyasztása után a vizelet kémhatása csökken, a későbbi farmakológiai vizsgálatok pedig feltárták a nagytermésű áfonya húgyúti fertőtlenítő hatását.

A nagytermésű áfonya kémiai szempontból páratlanul gazdag. A növény nagy mennyiségben tartalmaz antociánokat, proantocianidineket, gyümölcssavakat, de tartalomanyagai között flavonoid-glikozidok, hidroxibenzoesav- és hidroxifahéjsav-származékok, terpenoidok valamint fruktóz és egyéb cukor komponensek is megtalálhatóak.

Számos laboratóriumi teszt, állatkísérlet, valamint humán vizsgálat igazolta, hogy a nagytermésű áfonyából nyert gyümölcslé hatásosan gátolja a baktériumok (pl. E. coli) húgyúti hámszövetre történő letapadását. A vizsgálatok eredményei szerint az áfonyalé több összetevője (fruktóz, proantocianidinek és „nem dializálható”, nagy molekulasúlyú összetevők) is gátolja a húgyúti patogének letapadását a sejtekhez. A nagytermésű áfonya „nem dializálható” nagy molekulasúlyú frakciója a gyomor- és szájnyálkahártyán is gátolta bizonyos kórokozók megtapadását, továbbá gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A kivonatban található vízoldékony fenolos vegyületek hatékonyan gátolják számos baktérium növekedését. A növény kivonata antioxidáns, szabadgyökfogó hatással is rendelkezik. Az áfonyalé vérnyomáscsökkentő hatását állatkísérletekben bizonyították.

A klinikai vizsgálatok során főleg az észak-amerikai nagytermésű áfonya húgyúti fertőzések kezelésében és megelőzésében történő alkalmazhatóságát tanulmányozták. A nagytermésű áfonya az alsó húgyúti fertőzések kezelésében valamint húgyúti fertőzések megelőzésében egyaránt eredményesen alkalmazható gyógynövény. Emellett az újrafertőződés megakadályozásában is szerepe lehet. A termés előnyösen használható makacs, visszatérő húgyúti fertőzések kezelésére. Különleges előnye, hogy alkalmazása esetén nem alakul ki rezisztencia, hosszú távon is jelentős mellékhatások nélkül használható, ezért az antibiotikum kezelés biztonságos és olcsó kiegészítője lehet. Az áfonya kivonatot tartalmazó készítmények és a szárított, cukrozott áfonya is csökkenti a fertőzés kiújulásának esélyét.

Az észak-amerikai nagytermésű áfonya már régóta az emberi étrend része, ezért biztonságosan alkalmazható. Nagy mennyiségű gyümölcslé elfogyasztása esetén enyhe hasmenés jelentkezhet. A magas savtartalma miatt az áfonyalé fogyasztása fokozhatja a gyomorsav-túltengésben szenvedő betegek tüneteit. Cukorbetegek esetén fokozottan ügyelni kell az áfonyalevek cukortartalmára. Mivel a nagytermésű áfonya fogyasztása a legtöbb vizsgálat szerint növeli a vizelet oxalátkoncentrációját, tartós fogyasztása nem javasolt azoknak, akiknek korábban oxalát vesekövük volt. Terhesség és szoptatás során az átlagos mennyiségnél nem tanácsos többet fogyasztani. Warfarint szedő betegeknek nem tanácsos nagy mennyiségű áfonyalevet vagy áfonya készítményeket fogyasztani.

egyetemi adjunktus
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

65 cikk

Cimkék ,

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top