Sisa Bianka
gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar
A tavasz első virága közé tartozik a tavaszi kankalin (Primula veris), ami az erdők, tisztások lágyszárú, évelő virága. Ennek a szép, sárga virágú növénynek a gyökere a modern európai orvoslás része. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a gyökerében található anyagok reflexesen képesek köptetőhatást kifejteni. A kankalingyökeret tartalmazó készítmények elfogyasztása után a növény hatóanyagai izgatják a gyomornyálkahártyát, ami egy idegen keresztül a hörgőkben is választ vált ki, ennek eredményeképp a hörgők váladékának felhígításával és a csillószőrök fokozott aktivitásával könnyebbé válik a váladék eltávolítása. A kankalin eaként nem fogyasztható, mivel kellemetlen ízű és gyomor nyálkahártyairritáló hatású, emésztési panaszokat, hányást, hasmenést, gyomorfájást okozhat. Inkább a gyökér folyékony vagy a száraz kivonatát alkalmazzák, és sokszor kakukkfű kivonattal kombinálják. Az ilyen, kombinációs készítmények hatásosságát a köhögéssel járó felsőlégúti megfázás kezelésében meggyőzően bizonyították. Fogyasztása várandós és szoptatós nőknek, valamint a 4 éves kor alatti gyerekeknek nem javasolt.
A kankalinhoz hasonló hatással és hatóanyagokkal rendelkező, köptető hatású növény még a borostyán (Hedera helix). Ennek az örökzöld, Ázsiában és Európában őshonos kúszó cserjének a levelét használhatjuk különböző gyógyszerek előállítására. A borostyán tartalomanyagai, más hasonló köptetőhatású növényekhez képest kevésbé irritálják a gyomrot, emellett hörgőtágító, görcsoldó hatással is rendelkeznek. Klinikai vizsgálatokkal a múlt században igazolták, hogy nemcsak a hörghurutban, de a száraz köhögésben is hatásos. Biztonságossága miatt, csökkentett hatóanyag-tartalmú készítményei már két éves kortól alkalmazhatók. A borostyánból szintén nem javasolt teát készíteni, a hatóság értékelése alapján pedig étrend-kiegészítőkbe sem kerülhet. A megfelelő hatás és biztonságosság biztosítása érdekében növényi gyógyszerként kerülhet forgalomba.
Az Egyesült Államok északi részén illetve Kanadában honos, 20-30 cm magas évelő növény, a szenega is rendelkezik köptető hatással. Főzetét, tinktúráját légúti hurutos tünetek enyhítésére alkalmazzák. Túladagolás, hosszútávú kezelés során gyomorirritáció és egyéb bélendszeri panaszok jelentkezhetnek. Mivel hatásosságát nem vizsgálták klinikai vizsgálatokban, így várandós nők számára nem javasolt a használata.
Végezetül a köptetők témakörében fontosnak tartom megemlíteni a magyar fejlesztésű, Réthy Béla nevéhez köthető pemetefű gyógycukorkát. A köptető hatásásért a hazánkban is honos, azonban már ritkán előforduló pemetefűben (Marrubium vulgare) található keserű ízű anyag és annak feldolgozás során keletkező bomlásterméke a felelős. Modern klinikai vizsgálatokat nem végeztek a növénnyel, de a hagyományos alkalmazás során nyert tapasztalatok alapján már régóta az akut és krónikus hörgőgyulladás kezelésére használják. Kivonata a köptető és görcsoldó hatás mellett még gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Mindemellett a keserűanyag-tartalma miatt jó étvágyjavító, epehajtó hatású is. Étvágyfokozására a napi 4,5 g-os adag egyharmadából készült teáját a főétkezés előtt kb. fél órával kell elfogyasztani, míg ha köptető céllal alkalmazzuk, akkor étkezésektől függetlenül alkalmazható. Túladagolva hashajtó, menstruációs ciklust befolyásoló, vetélést okozó hatást figyeltek meg, emiatt terhességben, szoptatás idején nagy dózisú alkalmazása ellenjavalt, valamint epevezeték-elzáródás, -gyulladás, májbetegség esetén sem javasolt az alkalmazása.
Összességében megállapítható, hogy a szintetikus vegyületek mellett számos növény is igen értékes hatással rendelkezik a hörghurut kezelésében. A köptetőhatást további erősíthetjük, ha kamilla-, hársfa- vagy bodzateát fogyasztunk, mivel a bőséges folyadék fogyasztás is hozzájárul a váladék felhígításához, ezáltal a könnyebb felköhögéséhez.
