A szív-érrendszeri megbetegedések kockázata egyenes arányban nő a vérnyomás növekedésével. Emellett a magasvérnyomás az elhízással leggyakrabban kapcsolatba hozott állapot. A metabolikus szindróma öt jellemzője közül kettő a magas vérnyomás és az elhízás. A belső szervekre rakódó zsír fokozza a magas vérnyomás kialakulásának esélyét, ugyanis szabad zsírsavak és gyulladásos mediátorok kerülnek a keringésbe, és megváltoztatják a zsírsejtek által termelt anyagok, az ún. adipocitokinek szintjét, és ez a változás az érfal károsodásához vezet. A szisztolés vérnyomás csökkentése 10-12 Hgmm-rel és a disztolés vérnyomás csökkentése 5-6 Hgmm-rel akár 35-40%-kal csökkentheti a stroke, és 12-16%-al a koszorúérbetegségek kialakulásának esélyét. Ugyanakkor a bázisterápiaként alkalmazott vérnyomáscsökkentő szerek, számos mellékhatással járnak (pl.: szédülés, dehidratáció, székrekedés, hányinger). Ebből az okból kifolyólag felmerül a komplementer medicina által kínált, kevesebb mellékhatással járó alternatívák felkutatása. Az articsóka (Cynara scolymus) nagy mennyiségben tartalmaz fenolos anyagokat (pl. a kávésavszármazékok közül a cinarint) és flavonoidokat (pl.: apigenint, luteolint), emellett pedig inulinban, rostban és ásványi anyagokban is gazdag. Az articsóka szárított levele és annak kivonata antioxidáns, koleretikus, pre- és probiotikus aktivitással rendelkezik, emellett pedig csökkenti a vércukorszintet, májvédő hatású és kedvező hatással van a szív-érrendszerre érelmeszesedést gátló hatása miatt. Ez a tanulmány azért jött létre, mert korábbi vizsgálatok szerint lehetséges, hogy az articsóka csökkenti bizonyos, a vérnyomással kapcsolatba hozható jelzőanyagok szintjét a vérben, viszont korábban még nem vizsgálták az articsóka vérnyomásra kifejtett közvetlen hatását. A vérnyomásra gyakorolt kedvező hatásának feltárása mellett, a korábbi kutatások szerint az articsóka lehetséges, hogy csökkenti a testtömegindexet (BMI-t) is.
A fenti okokból kifolyólag ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy feltárja az articsókalevél-por vérnyomásra és BMI-re kifejtett hatását kaptopril-terápiában részesülő magas vérnyomásban szenvedő betegeken.
A vizsgálatba bevont betegek jellemzői:
40 magas vérnyomásban szenvedő 30- és 65 év közötti nő és férfi, akiknek a BMI-je 26- és 33 közötti (szisztolés vérnyomás: 120-160, míg a diasztolés 80-105 Hgmm közötti). A vizsgálatba olyan betegeket vontak be, akiknek a magas vérnyomását a vizsgálatot megelőző 6 hónapban kizárólag kaptoprillal (50 mg/nap) kezelték. Nem lehetett az résztvevő, akinek másodlagos magas vérnyomása, 180 Hgmm fölötti szisztolés értéke, krónikus szívelégtelensége, közepes vagy súlyos szívbillentyű betegsége volt. Továbbá az sem, aki az elmúlt 6 hónap során színinfarktust szenvedett, vagy krónikus vesebetegsége volt. Szintén kizárták a vizsgálatból az alkoholt rendszeresen fogyasztókat és a várandós nőket.
A vizsgált kezelési módok:
Kaptopril bázisterápia (napi kétszer 25 mg) mellett az articsóka, mint kiegészítő terápia hogyan hat a vérnyomásra és a BMI-re magas vérnyomásban szenvedő betegekben. A résztvevők egyik része articsókaport (napi kétszer 500 mg), másik része hatóanyagot nem tartalmazó placebót kapott.
Vizsgálat időtartama: 8 hét
Elrendezése: véletlen besorolásos, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat.
Vizsgált paraméterek: szisztolés vérnyomás, diasztolés vérnyomá és BMI meghatározása a vizsgálat előtt és után.
Articsóka előkészítése:
Iránban, az Iranteb Herbal Company farm-on termesztett articsókát használtak. A leveleket szeparálták a növény többi részétől, alaposan megmosták, és 70oC-on 24 órán keresztül szárították. Porrá őrülték és barna üvegfiolákban 5oC-on tárolták. Az 500 mg-os kapszulákat egy gyógyszerész készítette elő, vagy az articsókalevél porból, vagy a placebóként használt keményítőből. A kapszulákat csak egy kód alapján lehetett megkülönböztetni. A kivonás előkészítésekor 20 g szárított levélport összekevertek 250 ml kivonószerrel, amely metanol és víz 1:1 arányú elegye volt, majd kivonták 2 órán keresztül és 24 órán keresztül szobahőmérsékleten hagyták, szűrték és betöményítették. A levelekből összesen 0,55g kivonatot nyertek ki, amit -20oC-on tároltak használatig. A teljes fenolos anyag tartalmat a Folic-Ciocalteu módszerrel számolták ki. Tömegspektrométerhez kapcsolt gázkromatográfiával a retenciós időkkel azonosították az articsóka 11 fajta kémiai anyagát és azok mennyiségét. A fenolos anyag tartalom 15,33 (+/-) 3,2mg/g volt.
A vizsgálat menete:
Eredetileg 53 résztvevőt válogattak be a vizsgálatra, azonban csak 40 résztvevő fejezte be a 8 hetes vizsgálatot. Néhányan visszaléptek, mások pedig a jelentkező mellékhatások (gyengeség, szédülés, álmatlanság, fejfájás) miatt hagyták abba a vizsgálatot.
A résztvevők 8 héten keresztül ebéd és vacsora előtt 1-1 articsóka vagy placebo kapszulát vettek be (melyek megjelenésükben ugyanolyanok voltak), miközben természetesen folytatták a napi 2*1 db 25 mg kaptopril bázisterápiájukat. A nulladik és a nyolcadik héten ugyanaz az ápolónő, ugyanazzal a mandzsettás kézi vérnyomásmérővel az American Heart Association protokollja szerint megmérte a résztvevők vérnyomását (a vizsgálat előtt 5 percig ültek nyugalomban, és 30 perccel a mérés előtt már tilos volt koffeint fogyasztani vagy dohányozni). 3 mérés történt 10 perces szünetekkel, kiugró érték esetén újramérés történt és végül a legmagasabb vérnyomás értéket vették figyelembe. Majd a testméretek felvétele után a BMI-t is megállapították (a résztvevők nem diétázhattak és nem végezhettek kimerítő fizikai munkát 8 hétig).
Kiértékelés:
A vérnyomás és a BMI-beli változásokat a csoportokon belül páros T-teszttel, míg csoportok között Student T-teszttel értékelték ki.
Eredmények:
8 hét után az articsókával kezelt csoportban a BMI változása szignifikánsnak mondható a placebo csoporthoz képest. (p=0,04)
Szisztolés vérnyomás: nincs szignifikáns változás (p=0,12)
Diasztolés vérnyomás: közel szignifikáns változás (p=0,05)
Összefoglalva azon betegek körében, akik articsókaport is kaptak jelentősen csökkent a BMI értéke az articsókakezelésben nem részesülőkhöz képest.
Biztonságosság: Komolynak mondható mellékhatást nem jelentettek a vizsgálat során.
Konklúzió: A vizsgálat igazolta, hogy az articsókalevél-por napi fogyasztása kedvező hatású lehet magas vérnyomásos betegek számára, mivel a BMI-t szignifikánsan csökkentette, ugyanakkor bár a vérnyomás értékek csökkentek, a változás nem volt statisztikailag igazolható. Ez utóbbit a kutatók azzal indokolták, hogy valószínűleg az articsókapor kevés flavonoidot tartalmazott. További nehézséget jelentett a vizsgálat során, hogy a résztvevők vérnyomását és BMI-jét csak a 0. és a 8. héten tudták megmérni a résztvevők rugalmatlansága miatt. A Bartram’s Encyclopedia of Herbal Medicine articsókára vonatkozó ajánlása 1,5 g/nap reggel és este elosztva, viszont ebben a vizsgálatban csak 1 g/nap dózist alkalmaztak a lehetséges mellékhatások elkerülése végett.
A vizsgálat jelen eredményei alapján az articsóka fenolos anyagai és antioxidánsai potenciálisan javíthatják a BMI-t a magas vérnyomásos betegekben, azonban ezen eredmények megerősítésére további vizsgálatok végrehajtása szükséges, különös tekintettel a kísérlet időtartamának megnövelésére (8 hétnél hosszabb), és különböző dozírozású articsóka alkalmazására.
Forrás:
