A citromos víz mítosza – avagy miért nem harapunk helyette inkább citromba?

Ön is hallott már arról, hogy reggel éhgyomorra vagy étkezés előtt ajánlott egy pohár, lehetőleg cukormentes citromos vizet fogyasztani azért, hogy „jó gyomrot csináljon”? Esetleg látta a sarki újságárus egyik magazinjának címlapján, hogy egy híresség a citromos víznek köszönhetően fogyott le? Valamelyik ismerőse a citromos italra esküszik a kávé helyett, és váltig állítja, hogy egész napra energiával tölti fel? Felmerült már Önben a kérdés, hogy vajon mi lehet az állítások hátterében, lehet-e valóság alapjuk?

Igen, tudjuk, hogy nehéz megbízható forrást találni… De mi cikkünkkel igyekszünk a csodalét övező mondavilág kulisszái mögé tekinteni, amelyhez kitűnő anyagot nyújtott az examine.com összeállítása. Nemcsak leleplezzük a tévhiteket, de reményeink szerint olyan új ismeretekkel is gazdagítjuk az Olvasót, amelyek valódi kutatásokon alapulnak, és árnyalják a képet. Lássuk az állításokat!

  1. mítosz: A citromos víz méregteleníti a testet

A méregtelenítő kúrák nagy népszerűségnek örvendenek társadalmunkban, azonban sajnos ez a népszerűség gyakran az emberi szervezet működésének nem ismeréséből vagy félreismeréséből fakad.

Bizonyos tápanyagok és bioaktív anyagok valóban hatást gyakorolnak a máj méregtelenítést végző sejtjeire. Rágcsálókban például ilyen hatást véltek felfedezni szulforafán (keresztesvirágúakban nagyobb mennyiségben megtalálható vegyület) és limonén (a citrom egy tartalomanyaga) esetén. Az azonban, hogy a megfelelő dózisú (még nem tudjuk ez mennyi lehet) limonén és a citrom egyéb komponensei milyen mértékben segíthetnek a májnak a méregtelenítésében még teljesen feltáratlan.

  1. mítosz: A citromos víz felfrissít

Vajon tényleg felpörget az ital, vagy a frissítő érzés mindössze az íznek és az őt körbelengő egészség-mítosznak tudható be?

Egy, nem túl meggyőző klinikai vizsgálat során a citromolaj inhalálása javította a vizsgálatban résztvevők hangulatát, amely hatás hátterét kutatva feltételezték, hogy a citromban található nagy mennyiségű negatív töltésű citrátion segít kiegyensúlyozni a szervezet pozitívion-többletét. A pozitívion-többletet többek – főként a negatívion-előállító berendezések gyártói – a fáradtsággal és a rossz közérzettel hoztak összefüggésbe.

A citromos víz a hangulatra gyakorolt hatását annak C-vitamin tartalmával is összefüggésbe lehet hozni. Például hosszú útra induló hajósok számára a citrom fogyasztása a skorbut, és az azzal járó levertség megelőzésére használható volt. Néhány kutatási eredmény alapján, hogy a C-vitamin képes olyan emberek hangulatát javítani, akiknél már alacsony a vér C-vitamin szintje, de még nem alakult ki a skorbut. Más C-vitamin gazdag gyümölcsök és zöldségek (pl. csipkebogyó, narancs, paprika) fogyasztása viszont élvezetesebb lehet, mint az igen savanyú citromléé.

  1. mítosz: A citromos víz segíti az emésztést

Az epehólyagból a vékonybélbe kiválasztott epesavak (melyeket a máj termel és az epehólyag raktároz) segítik a bélmozgást és a zsírsavak, illetve zsíroldékony vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) felszívódását. A citromlé az epekiválasztást serkenti ugyan, de hatása az emésztésre még nem egyértelműen tisztázott. Zsíros ételek fogyasztásakor az egészséges szervezet képes a megfelelő mennyiségű epesavtermelésre. Ha erre a szervezet mégsem képes, akkor valószínűleg egy citromos ital nem fogja tudni megoldani a problémát.

Egy másik, ugyancsak humán vizsgálatokkal nem alátámasztott állítás, hogy a citromlé savassága révén a gyomorsav kiegészítésére is használható.  A hypochlorhydriában (amely betegséget a gyomor savtermelésének kóros csökkenését okozza) szenvedőket leszámítva, egészséges emberekben a gyomor fedősejtjei elég sósavat termelnek. Ha nem, akkor pedig tanácsosabb orvoshoz fordulni, mintsem citromlével kísérletezni. (Nem is említve a tényt, hogy a sósav egy elég erős sav, pH= 1-2, míg a citromlé gyengén savas, így érdemben nem tudja befolyásolni a gyomorsav pH-ját.)

Az viszont igaz, hogy a savas ételek fogyasztása csökkenti a gyomor kiürülésének a sebességét, ami a mikrotápanyagok jobb, és a szénhidrátok lassabb felszívódását eredményezi.

Egyes vélekedések szerint a citromos víz rosttartalma jelentős. Azonban, hacsak nem esszük meg a gyümölcsöt, akkor a belőle facsart lé elfogyasztásával elhanyagolható mennyiségű rost jut csak a szervezetbe. Sokkal jobb rostforrások például a teljes kiőrlésű gabonafélék.

  1. mítosz: A citromos víz megvéd a savas étrendtől

A boltok polcain nemritkán láthatunk olyan termékeket, például ásványvizeket, amelyek a szervezet savasodása ellen hatnak, lúgos karakterükkel. Az alap teória szerint az klasszikus nyugati étrend a vér pH-jának savas irányba mozdításával számos olyan betegség kockázatát növeli, mint például a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, a csontritkulás vagy a keringési problémák.

Ha a vér pH-ja túl alacsony (túl savas) vagy túl magas (túl lúgos), az valóban veszélyes lehet, sőt akár halálos is. De rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy ilyen állapot normál esetben, egészséges emberben nem alakulhat ki, ugyanis a szervezet saját szabályozórendszere nagyon szűk tartományban (pH= 7,35 – 7,45) tartja a vér pH-értékét. Erősen lúgos ásványi sók fogyasztása is csak nagyon kismértékben (0,014) emelte a vér pH értékét, miközben a vizelet pH-ján a lúgos sók okozta hatás sokkal jobban látszott, annak értéke 1,02-vel nőtt meg. Olyan súlyos betegségek esetén tolódhat el a vér pH-ja kórosan savas tartományba, mint például a diabéteszes ketoacedosis, a daganatos elváltozások, a májelégtelenség, vagy egyes mérgezések. Ilyen esetekben viszont ismét nem a citromlé fog csodákat tenni.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a citromlét miért is állították be a szervezet „visszalúgosításában” hatékony anyagnak, amikor citromsavtartalma révén (is) savas kémhatású. Bár a citromlé tényleg savas, a szervezetben lúgos anyagcseretermékek képződnek belőle, továbbá PRAL-értéke is negatív. De mi az a PRAL-érték? Ez az érték egy mérőszám, amely a különböző ételek esetében megadja a vese potenciális savterhelését (potential renal acid load- PRAL). A citromlé esetében -2,5 az érték, tehát valóban lúgosítónak mondható, de például a mazsola -21-es PRAL-jával egyértelműen űbereli lúgosítás terén a déli gyümölcsöt.

  1. mítosz: A citromos víz segít lefogyni

A lefogyni vágyók kellő ismeret hiányában többször fordulnak olyan ún. méregtelenítő kúrákat is magukban foglaló étrendekhez, melyek során alig esznek, viszont citromos vizet nagy mennyiségben fogyasztanak. Az első pár napban rohamos fogyás vehető észre, azonban ez nem a zsír-, hanem a vízvesztésnek tulajdonítható, amit nem a citromlé ivás, hanem a szénhidrát megvonás okoz. Egy gramm glikogén raktározásához a májban és a vázizmokban, a szervezet átlagosan 3 gramm vizet köt meg. Koplalás esetén ezek a raktárak 1-2 nap alatt kiürülnek, ami a mérlegre állva hamis sikerélményt okozhat. Az ily módon elvesztett kilók ugyanolyan gyorsan vissza is jöhetnek, mint amilyen gyorsan elvesztettük őket.

Néhány tanulmány szerint idősebb felnőttek kevesebbet esznek étkezések során, ha előtte vizet isznak. Ha valaki szereti a citromos vizet, az ugyanilyen hatással lehet.

Egerekkel végzett kísérletekben a citromhéjban található természete vegyületek növelték a zsírsavak béta-oxidációjának mértékét, és ezáltal megelőzték az elhízást, dehogy az emberi szervezetben van-e hasonló, észrevehető hatása a citromlének, igencsak kérdéses.

A cukormentes, vagy kalóriamentes édesítőszerrel készített citromos víz akkor viszont hatékony lehet a fogyás segítésében, ha helyettesíti a korábban fogyasztott, cukorral édesített gyümölcsleveket vagy egyéb szénsavas italokat.

  1. mítosz: A citromos víz segít a daganatos és keringési betegségekkel vívott harcban

A citrom valóban tartalmaz anyagokat, amelyek befolyásolhatják a daganatos megbetegedésekhez és keringési betegségekhez kapcsolódó folyamatokat, de attól, hogy kísérleti környezetben, nagy dózisokat alkalmazva, esetleg nem is humán alanyokon végezve a vizsgálatot, biztató eredményeket kaptak, nem lehet rögtön messziremenő következtetéseket levonni. Lehetséges, hogy a citromlé jótékony hatású, de hogy milyen dózisban és pontosan mely kórképek esetén, az nem ismert.

  1. mítosz: A citromos víz megvéd a megfázástól

Ez az állítás a citromlé C-vitamin tartalmára vezethető vissza. A C-vitamin azonban nem a megfázás előfordulásának gyakoriságát, hanem annak hosszát képes (egy kicsit) csökkenteni. Feltéve, hogy folyamatosan fogyasztottuk megfázás előtt is C-vitamin, ráadásul olyan mennyiségben, amit lehetetlen lenne mindössze citromból magunkhoz venni állandósult keserű ábrázat nélkül.

A citrom egyéb vegyületei az immunrendszert pozitívan befolyásolhatják. Limonéntartalma patkánykísérletekben javította a falósejtek működését, de a flavonoid-típusú heszperidin is hasonló hatású lehet.

  1. mítosz: A citromos víz hatásos a vesekő ellen

Csakúgy mint más gyümölcsökben, a citromban is található citromsav. A belőle származó acetát a vesében kalciummal kapcsolódik, így segít megelőzni a kálcium-oxalátból és a kálcium-foszfátból álló vesekövek kialakulását, illetve ezen kövek növekedését. A vesekő képződésre való hajlamot a vizelet alacsony citráttartalma jelezheti.

Kutatások szerint a kálcium-oxalát kövek kialakulásának megelőzésére a nátrium-citráttal történő kezelés hatásos, és kevesebb, mint egy deciliter (egészen pontosan 85 ml) citromlé fogyasztása ugyanolyan mértékben növelte meg a vizelet citráttartalmát, mint a nátrium-citrát klinikai gyakorlatban alkalmazott mennyisége. Nem ismert azonban a megelőzéshez szükséges minimális citromlé mennyiség.

Lehet a citromos víz fogyasztásának nem kívánt hatása?

Rossz hírünk van: sajnos igen. A citromlé savas jellege a fogzománcot károsíthatja, erodálhatja. Így ajánlott citromfogyasztás után (ez igaz más savas gyümölcsökre is) a fogmosást kicsit halasztani. A cukormentes rágógumi viszont jó ötlet lehet, ugyanis a növekvő nyáltermelődés segít a plakkok (lerakódások) savasságát csökkenteni.

Mindent összefoglalva, a citrom, mint bármely más gyümölcs fogyasztása egészséges. A termések között magas citráttartalmával, savasságával és alacsony cukortartalmával tűnik ki. A jótékony hatásokért felelőssé tett mikrotápanyagokat viszont nem tartalmaz releváns mennyiségben. Tartalomanyagai csakúgy, mint más sok növény esetén hasznosak az emberi szervezet számára. Érdemes beiktatni az étrendbe valamilyen formában, ha másért nem egyszerűen a változatosság miatt.

gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet

20 cikk

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top