Nehéz hónap(ok) elé nézünk egyetemista társaimmal. A vizsgaidőszak, azt hiszem ezt bátran állíthatom, senkinek sem tartozik a kellemes élményei közé. Kinek kevesebb, kinek több adatik meg belőle, de mindannyiunk igyekszik saját ritmusát kiismerve, minél épebb testtel, lélekkel és elmével túlesni rajta.
A vizsgára készülés paradoxona, hogy nappal a leghatékonyabb éberséggel kellene magunkba szívni a tudást, éjjel pedig mindazt, amit napközben elsajátítottunk pihentető alvással a helyére tenni. Az átmenet a kettő között azonban nem mindig sikerül. Az ilyenkor bevetethető praktikák között szerepelnek a nyugtató, szorongásoldó gyógynövények is.
Az észak-amerikai golgotavirág (Passiflora incarnata) magyar nevének dacára egy Közép- és Dél-Amerikából származó növény, amelyet tradicionálisan nyugtató, szorongásoldó és alvást segítő céllal használnak. Paraguay nemzeti növénye a spanyol hódítások idején került Európába. Nevét is a spanyoloknak illetve rendkívül összetett virágának köszönheti, amelynek felépítésében Krisztus szenvedésének történetét vélték felfedezni. A különböző Passiflora fajok termése a marakuja vagy passiógyümölcs. A gyógyászatban elősorban a növény hajtását használjuk.
Van-e bizonyíték a tradicionális használat hatékonyságára? Több állatkísérletben is beszámoltak a golgotavirág hajtásának nyugtató- és altatóhatásáról. A humán klinikai vizsgálatok száma viszont csekély. Egy 2011-es ausztrál tanulmány ezt a hiányt igyekezett enyhíteni. A kettősvak, keresztezett, placebokontrollált vizsgálatban egészséges, súlyos alvászavarokkal nem rendelkező önkéntesek fogyasztottak egy héten át lefekvés előtt egy órával 2 gramm golgotavirágból készült teát, illetve a placebo csoport petrezselyemteát. Egy hét úgynevezett kimosási időszak után, amely során a résztvevők nem kaptak semmit, az egyes csoportok tagjai a másik kezelést kapták ismét egy hétig. Tapasztalataikat alvásnaplóban rögzítették, amely szubjektív információt nyújt az alvásminőségéről. Néhány résztvevő poliszomnográfiás (PSG) vizsgálaton is részt vett, mely az alvás minőségének mérhető paramétereit gyűjtötte. A tanulmány megállapítása az volt, hogy az alvás szubjektív minősége jelentősen javult a golgotavirág hatására a placebóhoz viszonyítva. A PSG eredményekben mindez nem tükröződött, amelynek számos oka lehet, így például az alvásklinikán töltött éjszaka a megszokottól eltérő környezetben zajlott, s így szorongást okozhatott. Egy másik feltevés, hogy a PSG-val is kimutatható eredményekhez tartós alkalmazás, nagyobb dózis és/vagy eleve alvászavarokkal küzdő önkéntesek szükségesek. A golgotavirág alvásminőséget javító hatása a szorongásoldással állhat összefüggésben. Egy másik kutatás során azt találták, hogy a golgotavirág-kivonat meghatározott dózisa generalizált szorongási zavarral diagnosztizált betegek esetén 28 napig történő alkalmazást követően összemérhető hatást mutatott a gyógyszerrel (30 mg oxazepám) kezelt pozitív kontrollcsoporttal.
Milyen vegyületek válthatják ki a szedatív hatást? A drog főbb tartalomanyagai között találunk flavonoidokat, harmánvázas alkaloidokat és kumarin-származékokat. Flavonoid-tartalmát vitexinben adják meg. Az előbbieken kívül γ-benzopiránszármazékokat (maltol, etilmaltolt) is mutattak ki belőle. A nyugtató hatásért felelős komponenseket feltárása azonban még napjainkban is tart. Újabb preklinikai vizsgálatok szerint a drog egyik flavonoidja, a krizin, szelektív affinitást mutat a központi idegrendszerben található benzodiazepinreceptorok iránt.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a golgotavirág hajtása és annak száraz kivonata hivatalos. A hajtás napi adagja 4–8 gramm. A kereskedelmi forgalomban rendszerint kombinációs készítmények összetevőjeként találkozhatunk vele, más központi idegrendszeri hatású gyógynövények mellett, mint a citromfű, komló, macskagyökér. Várandósság és szoptatás alatt használata kerülendő megfelelő vizsgálatok hiányában.
Sikeres és nyugodalmas vizsgaidőszakot kívánok mindenkinek!
