Gyógynövénylap.hu szótár

A Gyógynövénylap.hu minden szerzője elkötelezett híve a hiteles és közérthető tájékoztatásnak, azonban a leggondosabb odafigyelés mellett is elkerülhetetlen, hogy olyan szavak és kifejezések forduljanak elő az oldalon megjelent cikkekben, amelyek nem minden olvasónk számára egyértelműek. Az alábbi bejegyzésben összegyűjtöttünk pár olyan (szak)kifejezést, illetve rövidítést köznyelvi megfelelőjükkel és magyarázatukkal, amelyek előfordulhatnak a gyógynövényekkel kapcsolatban. A lista folyamatosan bővül.

Drog – ha növényekkel, természetes anyagokkal kapcsolatban fordul elő a drog kifejezés, akkor ez alatt legtöbbször azokat a növényi, állati vagy gomba eredetű részeket (pl. levél, gyökér, bőr) vagy termékeket (pl. tejnedv, gyanta) értjük, amelyeket gyógyításra vagy betegségmegelőzésre alkalmaznak.

Fitoterápia – gyógynövényterápia

Farmakognózia – a természetes eredetű gyógyszerekkel foglalkozó tudományág neve

Hatóanyag – növények esetén a hatásért felelős vegyület

Tartalomanyag – növények esetében azok az anyagok, amelyek megtalálhatók a növényben, vagy annak meghatározott részében.

Indikáció – javallat, azt mutatja meg, hogy milyen célra javasolt az adott gyógyszer, gyógynövény

Kontraindikáció – ez azt jelent, hogy milyen esetekben nem alkalmazható az adott gyógyszer, gyógynövény, stb. (Pl. Terhesség esetén kontraindikált = terhesség esetén nem szabad alkalmazni)

Interakció – kölcsönhatás, különböző anyagok, vegyületek között léphet fel, lehet előnyös (pl. szinergizmus, amikor két anyag erősíti egymás hatását) vagy hátrányos (pl. antagonizmus, amikor két anyag gyengíti egymás hatását)

Gyógyszerkönyv –  A gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó külön jogszabály szerinti szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány.

OGYÉI – Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) látja el a gyógyszerészeti államigazgatási feladatokat, valamint egyes feladatok tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként is kijelölték. Az OGYÉI honlapján számos hasznos információ megtalálható szakembereknek és laikusoknak egyaránt.

EMA – Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek tudományos kiértékelését, felügyeletét és biztonságosságuk figyelemmel kísérését végzi az EU-ban. Honlapján a számos igen hasznos információ található gyógynövényekről is.

FDA – Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA). Az Egyesült Államokban forgalmazni kívánt gyógyszerek engedélyezésének a hivatala, a laikus embereknek nem igen van dolga ezzel a hivatallal, nem befolyásolja a mindennapi életünket, hacsak nem valamelyik gyógyszergyárnak a részvényesei vagyunk (ebben az esetben egy új fejlesztésű gyógyszer FDA általi engedélyezése igen jó hatással lehet a pénzügyi helyzetünkre).

EFSA – Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). Tudományos szakvéleményt nyújt, és tájékoztat az élelmiszerlánccal kapcsolatos – már ismert, illetve újonnan felmerülő – kockázatokról. Az EFSA tudományos bizottsága vizsgálja meg az étrend-kiegészítőkre írható egészségre vonatkozó állításokat (health claim). Csak az EFSA által jóváhagyott (authorized) és a függőben lévő (on-hold) állítások kerülhetnek étrend-kiegészítőkre, az elutasított (non-authorized) állítások nem.

Extrakció – kivonás, jelentheti növényi eredetű anyagok kinyerését, feldúsítását a nyersanyagból, ennek elérésére számos módszert alkalmazhatunk. A hétköznapok folyamán a tea- és kávékészítés, illetve akár a leveskészítés is felfogható egyfajta extrakciónak.

Szuperkritikus extrakció – A szuperkritikus extrakció azon a megfigyelésen alapszik, hogy a gázok oldóképessége nagyságrendekkel nő, ha a kritikus pont felett vagy annak közelében használják oldószerként. Ha az anyag hőmérséklete és nyomása egyaránt meghaladja a kritikus értékeket, az anyag homogén marad, úgynevezett fluid állapot jön létre, amely egyedülálló sajátosságokkal rendelkezik. Ez az állapot átmenet a folyadék- és gázhalmazállapot között, amelyben az anyag sűrűsége a folyadék sűrűségéhez, viszkozitása pedig a gáz viszkozitásához hasonlítható, míg diffúziós képessége a folyadék és gáz diffúziós képessége között helyezkedik el. Mivel a viszkozitás egy nagyságrenddel kisebb, a diffúziós együttható pedig egy nagyságrenddel nagyobb, mint a folyadék fázisban, szilárd-fluid rendszer esetében kedvezőbb anyagátadás valósítható meg, mint szilárd-folyadék rendszer esetében. [olvasói kérésre]

 

További kérdéseiket, javaslataikat a Gyógynövénylap.hu facebook oldalán várjuk!

 

egyetemi adjunktus
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet

65 cikk

Cimkék
Top