Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok,
oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
– s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok,melyek a végtelen kapuit nyitogatják,
mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé:
test s lélek mámora zeng bennük ég felé.Baudelaire: Kapcsolatok (Szabó Lőrinc fordítása)
Baudelaire sorai jól megragadják az illatok életünkben betöltött jelentőségét. Kifejezik, hogyan kapcsolódnak össze az ízek, a színek és a hangok, egy egységes benyomást keltve az érzékelő számára. A szépirodalomban gyakran megörökítették, hogy az illatok emlékeket hívnak elő, befolyásolják a hangulatunkat, az egyes helyzetekben született érzeteinket, és azok megítélését. Babits Mihály Szagokról, illatokról c. alkotása akár az aromatérápia irodalmi igényességű leírása is lehetne.
Szíttál-e néha halkan terjedő
tömjént, mely dómokon remegve száll át,
vagy régi zacskó ó levenduláját
szimattól inyenc élvre gerjedő?
Baudelaire: Une phantome.
Az illatérzékelésért, ahogy a szó is utal rá, illékony anyagok felelősek, melyek az orrnyálkahártya váladékában oldódva bekötődnek a szaglóhám receptoraihoz, majd a keletkező ingerület továbbszállítódva eljut az agykéreghez, és tudatosul. Ilyen illékony anyagokat számos növény tartalmaz, az emberiség pedig kitapasztalta, hogyan lehet őket kivonni, tisztítani és milyen tulajdonságokkal, hatásokkal rendelkeznek.
Az illóolajok növényi eredetű, sokkomponensű (akár 200), zsíros konzisztenciájú, vízben nem oldódó, szobahőmérsékleten illékony, jellegzetes szagú anyagkeverékek. Ha valaki már véletlenül vagy szánt szándékkal kóstolt illóolajat, azt sem felejti el, hogy égő, csípős ízűek.
A növények tárolhatják illóolajukat mirigyszőrökben (zsálya, borsosmenta), illóolajtartó-sejtekben (fahéj), vagy sejtközötti járatokban (narancs, édeskömény). Többféle eljárást is használnak a hatékony kivonás érdekében. A gyógyászati célra szánt illóolajokat általában vízgőzdesztillációval állítják elő. A pomádés vagy más néven enflourage-eljárást a parfümipar kedveli, míg bomlékony illóolajkomponensek illetve nagy mennyiségű illóolaj (citrusfélék) kivonásához a préselés javasolt. Újabb, környezetkímélő, viszont drága módszer a szuperkritikus kivonás.
Az illóolajokat nemcsak az aromaterápia, a masszázsszalonok vagy a parfümipar használja. A gyógyászatban külsőleg is alkalmazhatják őket antiszeptikus és antimikrobiális hatásuk miatt. Lokálisan alkalmazva helyi vérbőséget okoznak, így hígítva fájdalomcsillapításra is javallottak. Ügyelni kell azonban arra, hogy hígítatlanul, nagy koncentrációban bőrgyulladást okoznak. Egyes illóolajok (kamilla, eukaliptusz, menta, fenyő) inhalálva, bőrön át alkalmazva, vagy szájon át bevéve köptetőként is használhatók, hiszen fokozzák a hörgőkben a kis viszkozitású nyák kiválasztását és a csillóshám aktivitásának fokozásával elősegítik a köpetürítést. Bizonyos illóolajok (pl. édeskömény, ánizs, kömény, borsosmenta) gyomor-bélrendszeri problémák esetén is alkalmazhatók görcsoldó, szélhajtó (karminatív) hatásuk miatt. A levendulaolaj klinikailag is igazolt nyugtató, szorongásoldó hatással rendelkezik. Arról, hogy melyik illóolajat pontosan mire és hogyan lehet használni bővebb felvilágosítást tudnak adni a gyógyszerészek. Termék választásakor pedig keressük a gyógyszertárakban kapható gyógyszerkönyvi minőségű olajokat. Arról, hogy miért fontos a minőség és hogy vajon a magas ár garancia-e a minőségre következő cikkünkben fogunk választ keresni.
