A CBD, azaz a kannabidiol, iránti érdeklődés az elmúlt években vált töretlenné. Bár a molekulát már az 1960-as években izolálták, a köztudatban csak az 1990-es évek végén kezdett fontosabbá válni, amikor egyre több állam legalizálta a Cannabist. A CBD-nek nincs pszichoaktív hatása, és jelenleg néhány gyógyszer hatóanyagaként alkalmazzák: Epydiolex néven különböző epilepsziás kórképek kezelésében ún. antiepileptikumként, Sativex név alatt viszont ∆9-THC-vel kombinációban (27 mg/ml ∆9-THC és 25 mg/ml CBD) szájon át alkalmazható spray formájában szklerózis multiplexes (SM) betegek izommerevségének kezelésére használják. Fontos kiemelni, hogy gyógyszerek esetén pontosan meghatározott a hatóanyagtartalom, jól adagolhatók, mellékhatásprofiljuk ismert, így alkalmazásuk biztonságos.
A CBD népszerűsége részben a közelmúltban előtérbe kerülő gyógyászati felhasználásának, másrészt pedig annak köszönhető, hogy nem okoz sem intoxikációt, mérgezést sem bódult állapotot. Fogyasztói beszámolók alapján az emberek nagyobb hányada jól tolerálja, gyakran keresik különböző depressziós, onkológiai vagy fájdalommal járó betegségek kezelésére. Előfordulhat, hogy bizonyos nem ellenőrzött termékek – főleg étrend-kiegészítők – nemcsak CBD-t, hanem egyéb kannabinoidokat is tartalmaznak, amelyek hatása az emberi szervezetre nem ismert. A kenderhez kapcsolt közismert pszichoaktív hatás kifejtése elsősorban a ∆9-THC-hez köthető és szorosan összefügg az endokannabinoid rendszerrel.
Érdemes tudni, hogy a CBD-vel legtöbb esetben valamilyen étrend-kiegészítő formájában találkozhatunk. Szem előtt tartva az étrend-kiegészítők minőségi és jogi jellemzőit, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) európai uniós irányelveknek megfelelően listát vezet a bejelentett étrend-kiegészítőkről és közegészségügyi kockázatértékelésnek veti alá a készítményeket, továbbá nemmegfelelőség esetén részletes értékelést készít. A kockázatértékelés szempontjai alapján megvizsgálható, hogy fel van-e tüntetve a pontos napi adagolás, engedélyezettek-e a felhasznált vitaminok, ásványi anyagok és egyéb vegyületek vagy, hogy új élelmiszert tartalmaz-e a készítmény. Továbbá, mindazokat az anyagokat, amelyek 1997. májusa előtt nem voltak nagymértékben elterjedve az Európai Unió területén, új élelmiszernek tekintjük, ugyanis nem állnak rendelkezésre megfelelő bizonyítékok a fogyasztásukról és hiányosak a kapcsolódó biztonságossági vizsgálatok. A Cannabis sativa (kender) kivonatai és a belőlük nyert vegyületek (így a CBD is) új élelmiszernek minősülnek, kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre, forgalmazásuk nem jogszerű.
Minden vegyületnél fennáll a gyógyszeres és egyéb kölcsönhatás lehetősége, amely alól a CBD sem kivétel. A CBD-ről leírták már, hogy kölcsönhatásba lép egyes antiepileptikumokkal, antidepresszánsokkal, ópiát- és nemszteriod fájdalomcsillapítókkal, valamint alkohollal is. A CBD fokozhatja egyes anyagok vérben lévő koncentrációját, hatással lehet számos enzimek működésére, illetve különböző vegyületek lebontását, metabolizmusát is befolyásolhatja. A CBD jelentős része májon keresztül ürül ki a szervezetből, így kifejezetten kerülendő májbetegségek, illetve májkárosító gyógyszerek alkalmazása esetén. A CBD csökkent metabolizmusa következtében aritmizáló hatást fejthet ki a szív- és érrendszeren keresztül, akár kis koncentrációban is.
A CBD-vel kapcsolatos kutatások ígéretessé váltak különböző betegségek tekintetében, azonban még mindig sok kérdés vár megválaszolásra a CBD hatásmechanizmusát illetően. Az elvégzett klinikai vizsgálatok számának növekedésével a klinikusok egy új és hatékony eszközzel gyarapíthatják a gyógyszerkincset. A CBD a mai napig nem minősül ellenőrzött vegyületnek, így „viszonylag könnyen” hozzáférhető, azonban ez nem garancia a készítmények megfelelő minőségű és mennyiségű CBD tartalmára. A kender gyógyászati felhasználása nem véletlen, hiszen már évszázadok óta használják különböző panaszok, betegségek csillapítására, viszont a hatásosság alátámasztása a kannabinoid kutatás fő célja napjainkban. Korunk információáradatában is tájékozódjunk hiteles, megbízható forrásból és kérjünk segítséget szakemberektől, akkor is, ha CBD-ről van szó. A CBD-ről nagyon sok mindent ismerünk már, de annyit még nem, hogy széleskörűen alkalmazni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3 / ÚNKP-21-3-SZTE-262 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
