Már régóta láttam, hogy valami nincs rendjén az erkélyemen pompázó futómuskátlik „fészkében”. Körülbelül egy hónapja vettem észre, hogy mindkét ládában egy-egy betolakodó növény vetette meg lábát. A kíváncsiság a végkifejlet iránt erősebb volt bennem, mint egy példás kertész aggodalma kultúrnövényei után. Így hagytam őket, hadd növekedjenek, hogy kiderüljön milyen kincset rejthetett a tápföld.
Mielőtt leleplezném a két renitenst, bemutatnám a közeget, amiben nevelkedtek. Az egyik láda földje még a tavalyi muskátlié, amit az áttelelés reményében őrizgettem, de sajnos nem sikerült megmenteni. A másik edénybe az üzletekben kapható muskátli földet tettem. Mindkettőbe ugyanazt a fajta futómuskátli palántát ültettem, 5-5 tövet. Majdnem naponta öntözöm őket, másfél hónapja hetente 1-2 alkalommal pedig muskátli tápoldatot is kapnak. A napfény mennyiségére sem lehet panaszuk, déli oldal révén egész nap fürödhetnek benne.
Az már a kezdetek kezdetén látható volt, főleg amíg nem kaptak tápoldatot, hogy a muskátliföld lakói gyorsabban fejlődnek, mint a „second-hand”, tavalyi talajéi, valamint a levelei sötétzöldebbek és bujábbak. A tápoldatozás elkezdése után kicsit összeszedte magát mindkét sorozat, de a hátrányt nemigen tudta behozni a lemaradt láda. Mit is tartalmaz a tápoldatom? A címke szerint foszfor-pentaoxidot, nitrogént, kálium-oxidot, magnézium-oxidot, bórt, rezet, vasat, mangánt, cinket és molibdént. Valóságos erőleves növényeknek.
Összefoglalva a körülményeket: sok fény, rendszeresen öntözött, és tápanyagokkal jól ellátott talaj. A megbizonyosodás előtt az volt a megérzésem, hogy bizony gyomnövényekkel állok szemben. Nézzük meg, hogy a PictureThis nevű telefonos növényhatározó applikáció szerint milyen növények lehetnek a jövevények!
A bujább edény esetén bebizonyosodott a gyanúm: a program szerint Chenopodium album (Lamb’s quarters) az egyik kakukkfióka. A növényt felkerestem az Erdő-mező növényei című könyvben, ami felfedte, hogy a név magyarul a fehér libatopot, vagy libataréjt rejti, ami egy magas termetű, dúsan ágas, egyéves és legelterjedtebb gyomnövényünk. A könyv szerint T4-es, azaz nyáron csírázó növény, amit a valóság is bizonyított, hiszen májusban bújt elő. A gomolyos fürt már megjelent, de a piramis alakúnak ígért virágzatra még várni kell. Feltéve, hogy várni is szeretnék, ugyanis a libatop félék pollenje allergiás tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél, és bár nekem eddig ezzel nem volt problémám, de szeretném megőrizni a jó szomszédi viszonyt. A leírás szerint minden tápanyagban gazdag helyen nagy mennyiségben fordul elő, így nem csoda, hogy megtetszett neki a tápoldattal kezelt élőhely. Az applikációból a növény felhasználásáról is érdekességeket tudhatunk meg: a levelei emberi fogyasztásra is alkalmasak, emellett szárnyasok takarmánya.
A másik edény lakója a Verbena officinalis (Common vervain), magyarul közönséges vasfű. Ezt már a Gyógynövénytár című könyvben is megtaláltam. A vasvirágként is ismert egy-, két-, vagy hároméves növényt már az ókorban is használták vasból készült fegyverek ejtette sebek kezelésére. Napjainkban virágzó hajtása a gyógyszerkönyvben is hivatalos, melyet júliustól-szeptemberig gyűjtenek (az én példányom már június 3. hetétől virágzik). Jellemző vegyületei az iridoidok, melyeket 0,2-0,5 %-ban tartalmaz, köztük verbenalint, hasztatozidot, valamint a kávésav-származékok és flavonoidok. A gyógyszerkönyv minőségi követelményként legalább 1,5 % vebenalintartalmat ír elő. Ennek a vegyületnek (és más iridoidoknak) tulajdonítható a keserű íz, amivel magyarázható emésztési panaszok esetén történő felhasználása. A népi gyógyászatban a száj- és nyálkahártya megbetegedései (pl. fájdalom, torokgyulladás), a légzőrendszer megbetegedései (köhögés, asztma), gyomorpanaszok, étvágytalanság és külsőleg nehezen gyógyuló sebek, égések, tályogok kezelésére alkalmazzák.
Franciaországban a növényi drogot tradicionálisan a vizeletkiválasztás serkentésére, valamint külsőleg bőrelváltozásokban, zúzódások, fagyás, és rovarcsípés, napégés és felületi égés, valamint pelenkakiütés ellen használják.
Az applikáció szerint a termékeny, csapadékos, de nedvesség visszatartó talajt szereti, illetve a sok napsütést vagy félárnyékot. Tehát nem tévedett el a balkonom táján.
Azt hiszem, beláthatjuk, hogy megérte esélyt adni a két versenyzőnek. Csodák csodája, a kevésbé jó talaj egy gyógynövénynek adott otthont, míg a termékenyebb egy gyomnövénynek. Utóbbi sorsa azonban megpecsételődött, már így is körülbelül 40 cm magasra nőtt, és nem szeretném, hogy több tápanyagot vonjon el a muskátlitól, így meg kell tőle válnom. A vasfüvet viszont becsben tartom, és a következő tesztalany jómagam leszek, ha olyan megbetegedésem lesz, aminek kezelésében hasznosnak mondják.
A fényképek készítésekor meglepetés ért, egy harmadik növény is feltűnt, mégpedig a vasfű szomszédságában. Ránézésre volt egy tippem (egy a ház udvarán lévő növény a tavasz kezdetén hangosan pattogzó és szerterepkedő magjai miatt), amit a program először megingatott majd egy másik próbálkozásra megerősített. Kíváncsi lennék a kedves Olvasó véleményére is, hogy a képen szereplő bébinövényke mi is lehet, a válaszokat a Gyógynövénylap.hu Facebook oldalán, az ezt a bejegyzést megosztó poszt alatt várjuk!
