A cikória fajok a fészekvirágzatúak növénycsaládjának tagjai, az élelmiszeripar számára fontos inulinforrást jelentő növények. Egyik, hazánkban is honos képviselőjük a mezei katáng (Cichorium intybus), amelyet sokan a pótkávék alapanyagaként ismernek. Az élelmiszeriparban és a népi gyógyászatban is gyökerét használják fel. Rokon faja az endívia (Cichorium endivia), amelynek levelét salátaként fogyasztják.

A katáng gyökere mintegy 20-60% inulint tartalmaz. Az inulin a fruktánok csoportjába tartozó vegyület. Ezek az anyagok ellenállnak a humán emésztőenzimeknek, ezért ezeket a szénhidrátokat a nem emészthető oligoszacharidok osztályába sorolják. A fruktánokat a szervezet nem képes energiaforrásként hasznosítani, a vércukorszintet nem emelik, fogszuvasodást előidéző hatásuk sincs. Az inulin ugyanakkor nem ideális édesítőszer, mert íze a répacukorhoz képest kevésbé intenzív. Az Egyesült Államokban naponta átlagosan 1-4 g, Európában 3 és 11 g fruktánt fogyasztanak az átlagos étrenddel.

Az inulin a vastagbélben táplálja az jótékony bélbaktériumokat (Bifidobacterium, Lactobacillus), biztosítva szaporodásukat, ezért a cikória a prebiotikus hatású növények közé tartozik. Az inulin  vastagbélben történő lebontása során tejsav és rövid szénláncú karboxisavak keletkeznek, amelyek csökkentik a béltartalom kémhatását, így javítják a kalcium felszívódását. Túlzott fogyasztása ugyanakkor bélnyálkahártya-károsító lehet. A fruktánok cukor- és zsíranyagcserét befolyásoló kedvező hatását is megfigyelték. A vérzsírszint-csökkentő hatás a májban a zsírsavszintézis gátlásán keresztül valósul meg.

A katáng gyökerét a népi gyógyászatban máj- és epebántalmak esetén alkalmazták. A májvédő hatás állatkísérletes eredmények alapján a elsősorban Cichorium intybus eszkuletin vegyületének tulajdonítható. A növény antioxidáns hatása is jelentős. Prebiotikus hatása miatt a katáng az egészségvédelemben hasznosítható növények közé tartozik.

Hivatkozás: Kocsis Ibolya Ph.D. Tézisek, 2003.