A kávé világnapja jó alkalom arra, hogy a legújabb kutatások alapján megvizsgáljuk: mire is jó ez a kultikus ital? Az nem vitás, hogy koffeintartalma miatt élénkítő hatású – de ezt jól tudja mindenki, aki a “fekete levessel” kezdi a napot. Az élénkítő hatásban részben a placebóeffektus is szerepet játszik, hiszen sokan már a kellemes illat, a jellegzetes, aromásan keserű íz hatására frissebbnek érzik magukat. A kávé bizonyos hatásai esetén azonban szó sem lehet a placebóhatásról: ilyen hatás a daganatkockázat csökkentése (vagy növelése).

Számos vizsgálat foglalkozott a kérdéssel: egészséges-e a hosszú távú, rendszeres kávéfogyasztás? Az mára elfogadott tény, hogy a mérsékelt (napi 2-3 csésze) kávéivás nem jelent szív-érrendszeri kockázatot azoknál, akiknek nincs magas vérnyomása. A daganatkockázatra kifejtett hatás nem ilyen egyértelmű: számos kisebb-nagyobb tanulmány készült a témában, néha ellentmondásos eredményel.

A Nature Scientific Reportsban nemrég megjelent cikkükben Wang és munkatársai 105 prospektív vizsgálat elemzésével keresték a választ arra, hogy a sok kávét fogyasztóknál nagyobb kockázata van-e a rák kialakulásának azokhoz képest, akik kevés kávét isznak. A legtöbb daganattípus (szájüregi, máj, vastagbél, prosztata, méh és bőr) esetén a relatív kockázat kb. 10-30%-os csökkenését figyelték meg, más daganattípusoknál (nyelőcső, gyomor, végbél, hasnyálmirigy, vese, húgyhólyag, emlő, petefészek és limfóma) nem találtak összefüggést a kávéfogyasztás és a betegség kialakulásának kockázata között. A máj-, a méh- és a prosztatarák esetén arra is vannak bizonyítékok, hogy a kockázatcsökkenés az elfogyasztott kávémennyiséggel arányos (azaz minél többet iszunk – ésszerű határokon belül – annál jobb). Egyetlen daganattípus, tüdőrák esetén mutattak ki kockázatfokozódást a kávéfogyasztás növekedésével. Ennek magyarázata az lehet, hogy a rendszeres kávéívók között magasabb a dohányosok aránya.

A daganatkockázatot csökkentő hatásra nincs egyértelmű magyarázat, azonban a kávénak számos összetevője és azok leírt aktivitása szerepet játszhat a kedvező jelenség kialakulásában. A friss kávé jelentős antioxidáns aktivitását, a koffein DNS-károsodást védő, a kafesztol és kahveol antikarcinogén hatását in vitro igazolták. A koffein ezen kívül az ösztradiol szintjének befolyásolásával csökkentheti a méhnyálkahártya ösztradiolfüggő karcinogenezisét. A bélrendszeri daganatok esetén kedvező hatás a bélmozgások fokozása (a karcinogén anyagok gyorsabban kiürülnek) és az epesavak képződésének gátlása (amelyek nagy dózisban fokozzák a vastagbélrák-kockázatot).

A kávé daganatrizikót csökkentő hatásával kapcsolatban még számos kérdés megválaszolásra vár. Melyik típusú kávé a legelőnyösebb hatású? Melyek a legjelentősebb hatásmechanizmusok? Mennyi kávé esetén a legjelentősebb a védő hatás? Addig, amíg mindezekre választ találnak a kutatók, nyugodtan hátradőlve szürcsölgethetjük a kávénkat, mert úgy tűnik, hogy ezzel is tehetünk valamit egészségünk megőrzéséért.