A máriatövis (Silybum marianum) a mediterrán térségből származó 1,5-2 m magas növény. Hosszú, barna színű termését már a középkorban is használták epebajok és sárgaság kezelésére. Alkalmazása nagyon népszerű napjainkban is, mivel rendkívül jó antioxidáns, fokozza a májsejtek regenerációját, csökkenti a mérgek által okozott károsodást és segíti kiürülésüket. Így fontos szerepe van mind az akut, mind a krónikus májkárosodás kivédésében. Több randomizált, placebókontrollos vizsgálatban tanulmányozták hatásosságát az alkoholizmus következtében kialakuló májkárosodás kezelésében. A kezelés a placebóhoz viszonyítva szignifikánsan javította a túlélési arányt. A máriatövis tartalmú készítmények azonban nemcsak az alkohol okozta májkárosodás kezelésében hatásosak, hanem vírusos eredetű májgyulladás, gombamérgezés és gyógyszer mellékhatásként jelentkező májkárosodás esetén is alkalmazhatók. A máriatövistermés hatóanyagai a szilimarin összefoglaló néven ismert flavonolignán-származékok. A maghéj legnagyobb mennyiségben szilibinint tartalmaz, kisebb mennyiségben szilidianint, szilikrisztint és izoszilibinint. Jól tolerálható, a nemkívánatos hatások többnyire csak enyhe gyomor-bélrendszeri tünetek, mint például puffadás, hasmenés, hányinger. Napi javasolt adagja tartós kezelésnél 200-400 mg.

Nem mindegy azonban, hogy milyen formában fogyasztjuk a máriatövist. A hatás eléréséhez a hatóanyag megfelelő kioldódása a termésből elengedhetetlen. A máriatövis kapható kapszulaként, tablettaként és teaként is. Vizsgálatainkban a máriatövistermés teaként történő alkalmazását teszteltük. Fő kérdésünk, hogy a maghéjban felhalmozódó hatóanyagok (szilimarin) kioldódását hogyan befolyásolja a hőmérséklet és az idő. Így elkészítettük a gyógyteákat 5 perces forró vizes áztatással, illetve 2 és 10 órás hideg vizes áztatással is. Az eredmény viszont mindhárom esetben ugyanaz volt. Ahogy arra számítani lehetett, a hatásért felelős flavonolignán-származékok még forró vízben sem oldódtak. Így a máriatövistermés teaként történő alkalmazása helyett helyesebb a standardizált kivonatokat tartalmazó kapszulákat és tablettákat fogyasztani.

A cikk szerzői: Horváth Adrienn és Bencsik Tímea