Az immár hagyományosan minden év augusztusában megrendezésre kerülő Lótusz Napokon a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében az indiai lótuszt ünneplik. A lótusz virágzásakor évről-évre változatos, a távol-keleti növényhez kötődő programok kerülnek megrendezésre Szegeden. Ebben az évben is sokszínű, zenés, táncos programokkal várják az érdeklődőket a Füvészkertbe. A részletes programok az SZTE Füvészkert oldalán tekinthetők meg.

Mit érdemes tudni a lótuszról?

A lótuszfélék (Nelumbonaceae) családjába csak egyetlen nemzetség, a lótusz nemzetség (Nelumbo) tartozik, amelynek két faja ismert, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) és az amerikai lótusz (Nelumbo lutea). Az indiai lótusz Ázsia mérsékelt égövi, déli, dél-keleti területein őshonos. Az évelő lótuszok vízi, mocsári növények. A fajoknak nagyméretű, a víz felszíne fölé emelkedő, pajzsalakú leveleik vannak. Az indiai lótusz nagy, fehér, rózsaszínes vagy piros virágai az élőhelytől függően májustól-augusztusig virágoznak. A füvészkerti példányok július végén, augusztus elején borulnak virágba. Érdekesség, hogy lótuszmagok nagyon hosszú ideig, akár 800 évig is megőrzik csíraképességüket.

A növény az ázsiai kultúrákban a megtisztulást és az újjászületést szimbolizálja. A lótuszvirág a Buddhista vallás egyik központi jelképe. Ázsiában nemcsak dísznövényként termesztik, hanem – mivel minden része ehető – élelmiszer- és gyógynövényként is kiemelkedő jelentősége van. A levelek alkaloidokat (pl. nuciferin, nornuciferin), és flavonoidokat (pl. kvercetin) tartalmaznak. A csíra fehérjében és szénhidrátokban gazdag, továbbá különböző vitaminok is megtalálhatók benne. Vietnámban az indiai lótusz levelét, magjait, vacok részét, valamint csíráját használják fel. Az érett magokat por vagy tea formájában kimerültség, korai magömlés, méhfolyás esetén alkalmazzák. A levelekből és a maghéjból készített teát a helyi gyógyítók álmatlanságra, vérzésekre és vérhányásra ajánlják. A csírát különböző eredetű vérzések esetén javasolják. A lótusz tradicionális gyógyászati alkalmazásának hatékonyságát jelenleg tudományos bizonyítékok nem támasztják alá.

Lótuszeffektus

A lótusz levele és virága különleges víztaszító (hidrofób) tulajdonsággal rendelkezik. Lótuszeffektus alatt a felületek nagyon kismértékű nedvesíthetőségét értik. A növény levelén és virágán vízből és más folyadékokból olyan csepp képződik, amely megtapadás nélkül lepereg a növény felületéről miközben a felületek porszennyeződést is eltávolítja. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei alapján, a növényi részeken lévő igen apró, mikroszkopikus méretű kiemelkedések szabályos mintázata teszi a leveleket nagymértékben víztaszítóvá.

A lótuszeffektust az iparban számos céllal felhasználják, ugyanis megfelelően megválasztott anyagok felhasználásával, valamint nanotechnológiai módszerek segítségével öntisztuló, vízhatlan felületeket lehet létrehozni.

Füvészkerti lótuszok

A szegedi Füvészkert tavában Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű indiai lótusz állománya látható, amelyet augusztus első hétvégéjén távol keleti hangulatban csodálhatunk meg, valamint a növényeken személyesen is kipróbálhatjuk a lótuszeffektust. Ha időnk engedi, látogassunk el a Füvészkertbe!