A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDAA) 2017-es jelentése szerint a 15–64 éves korosztály 26,3%-a fogyasztott már élete során kannabiszt, és a 15-34 évesek 17,7%-a használta a felmérést megelőző egy évben. A felmérésbe bevont országok között jelentős a különbség, Franciaországban ugyanezen korosztály 22%-a, míg Magyarországon 4%-a élt a szerrel a vizsgálat előtti egy évben. Az eltérések okainak keresésekor felmerül a kérdés, hogy a válaszadók hol, mennyire voltak őszinték.
Bár a férfiak körében kétszer olyan gyakori a marihuánafogyasztás, mégis fontos kitérnünk a reproduktív korban lévő nők szerhasználatának lehetséges következményeire, különösképpen, ha gyermekáldás előtt állnak.
Számos tanulmányban vizsgálták már a várandósság előtti és/vagy alatti kannabiszhasználat hatását a magzatra. A kannabisz fő pszichoaktív hatóanyaga, a THC néven ismert, tetrahidrokannabinol terhesség alatt átjut a méhlepényen, tehát a kannabiszt fogyasztó anya a magzatot is kiteszi a szer hatásainak. Egy amerikai kutatásban 9 és 11 év közötti gyermekek pszichopatológiai tüneteinek, értelmi képességének, születési súlyának, alvásminőségének, testtömegindexének, és agyi struktúrájának (pl. teljes koponyaűri térfogat, fehér és szürkeállomány térfogata) összefüggéseit vizsgálták a családi, terhesség alatti (pl. anyai dohányzás vagy alkoholfogyasztás) és gyermektől függő tényezők tükrében. Születésük előtt a gyermekek 5,7%-a volt kitéve az anyai kannabiszhasználatnak. Eredményeik alapján, a kannabiszt használó anyák gyermekeiben gyakrabban alakult ki figyelemzavar, többször fordult elő mentális és/vagy társas kapcsolatokkal összefüggő probléma, alvási nehézség, a szerhasznála negatívan befolyásolta a testtömegindexüket és értelmi képességeiket is. Ráadásul a magzati korban kannabiszfogyasztásnak kitett gyermekek szürkeállománya is kisebb volt, mint a kannabiszt nem használó anyák gyermekei esetén. A kisebb születési súly csak azok körében jelentkezett, akiknél az anya azután fogyasztotta a szert, miután már tudatában volt várandósságának, tehát a terhesség későbbi szakaszaiban. Ezeknél a gyermekeknél a teljes koponyaűri térfogat, és a fehérállomány térfogata is kisebb volt, mint a marihuánát nem fogyasztó anyák gyermekeinél. Azoknál a gyermekeknél, akiknek az édesanyja a várandósság előtt fogyasztotta a drogot, nem mutatták ki a fenti eltérést.
Egy norvég kutatás is megerősíti az alacsonyabb születési súly és a terhesség alatti kannabiszhasználat közötti összefüggést. A vizsgálatban résztvevő nők a terhesség előtt, annak 17/18. és 30. hetében, és a terhesség után 6 hónappal is beszámoltak esetleges szerfogyasztásukról. Az eredmények alapján szignifikánsan alacsonyabb születési súly csak azokban az esetekben jelentkezett, amikor az anya a terhesség legalább két periódusában is marihuánát fogyasztott. Mindez megerősíti, hogy a hosszútávú használat nagyobb kockázatot jelent a magzatra.
Egy olasz kutatócsoport vemhes patkányon vizsgálta a kannabisz hatásait. Az állatokkal végzett kísérlet során az egyéb szerhasználat vagy az a szociális környezet, ami szerhasználóvá tesz egy anyát kizárható a magzati életet és a gyermek fejlődését befolyásoló tényezők közül. A vemhes állatokba minden nap alacsony, illetve mérsékelt humán dózisnak megfelelő mesterséges kannabinoidot (WIN) injektáltak, majd az így megszületett patkányutódok fejlődését összehasonlították a kontrollcsoportéval, ahol az nőstények nem kaptak injekciót. Az utód patkányok két csoportjának memóriáját és motoros képességeit 12, 40, és 80 naposan tesztelték, amelyek újszülött, fiatal és felnőtt kornak felelnek meg. Eredményeik szerint a kannabisznak kitett patkányok fiatal korban hiperaktívabbak voltak, mint a kontrollcsoportba tartozó társaik, de ez a különbség eltűnt felnőttkorra. Az ún. kannabinoid-patkányok viszont egész életük során alacsonyabb pontokat értek el tanulási teszteken. Az állatok agyát haláluk után megvizsgálva azt találták, hogy a glutamát nevű serkentő ingerületátvivőanyag felszabadulását lényegében tönkretette a magzati korban kapott kannabinoid (WIN). Az eredmények alapján a kannabisz a tanulással és az emlékek keletkezésével összefüggésbe hosszható ún. hosszú távú potenciációra (LTP- long-term potentiation) is kedvezőtlen hatással volt. A kutatók úgy vélik, hogy a memóriazavarok a szer glutamát leadásra gyakorolt hatása miatt lépnek fel. Eredményeik összhangban vannak egy tanulmánnyal, ahol magzati korban marihuánának kitett pubertás korú gyermekeket hiperaktívnak, figyelemzavarosnak és kifejezetten impulzívnak értékeltek.
Fontos megjegyezni, hogy a patkányokon végzett vizsgálatok eredményeit nem lehet közvetlenül az emberekre kivetíteni, de jelen esetben megerősítik a humán vizsgálatok eredményeit. A marihuána szívása során a rendszeres dohányzással járó egyéb magzatkárosító hatásokról és anyagokról sem szabad megfelejtkezni.
Összeségében elmondható, hogy várandósság alatt kerülni kell minden olyan szert és életformát, amely bizonyítottan magzatkárosító vagy nincs elegendő bizonyítékunk az ártalmatlanságára. Akit érdekelnek az európai lakosság drogfogyasztásáról szóló hiteles statisztikák, látogasson el az alábbi oldalra.
Források:
Állatkísérlet és humán vizsgáltatok (1, 2).
