A mézet ősidők óta elismerik számos egészségügyi előnye miatt, emellett édesítőszerként és kozmetikumként is használják. A méz olyan élelmiszer, melynek nemcsak táplálónak, de ízletesnek is kell lennie.
Az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézete a méhészeti termékek alkalmazásával kapcsolatban végez felmérést a felnőtt lakosság körében. A méhek által előállított termékeket régóta alkalmazunk élelmiszerként és a gyógyászatban is és a méhészeti termékek iránti kereslet napjainkban is kiemelkedő. A méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatásunk célja, hogy felmérje ezen termékek gyógyászati célú alkalmazásának hazai tendenciáit.
A kutatásban az alábbi kérdőív kitöltésével vehet részt: link.
A méz a mézelő méhek (Apis mellifera) által a virágok nektárjából és egyéb növényi váladékokból összegyűjtött, mirigyváladékukkal vegyítve átalakított és lépekbe ömlesztve tárolt, mézzé érlelt termék. Eredete szerint lehet virágméz vagy mézharmatméz (édes-harmatméz). Gyártási és/ vagy megjelenési mód szerint pedig a következő fajtákat különböztetjük meg: lépesméz, darabolt lépesméz, csorgatott méz, pergetett méz, sajtolt méz, pollenszúrt méz, ipari méz. A méhész a mézet minden állapotban elfogyaszthatja, de annak a méznek, melyet akár elajándékoz, akár áruba bocsát, egyaránt meg kell felelnie az Élelmiszerkönyv előírásainak. A legfontosabb követelményeket a méhészeti intézetek, valamint a méhészszövetségek intenzív kurzusain ismertetik.
A mézek összetétele igen változatos. Víztartalma általában nem lehet több 20 százaléknál. Magasabb víztartalom esetén fennáll a veszély, hogy a méz erjedni kezd. A méz szennyeződését (viasz- és rovarrészecskék stb.) úgy akadályozhatjuk meg, hogy pergetés után leszűrjük (adott esetben még finomabb szűrőn is átszűrjük). A méznek egyenletesen és finoman kell cukrosodnia, ezért pergetés után rendszeresen meg kell keverni. A mézet alkalmas higiéniai körülmények mellett kell termelni. A méznek (az ipari méz kivételével), amennyire csak lehetséges, az összetételétől idegen szerves és szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. Nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek megsemmisüljenek vagy jelentős mértékben semlegesítődjenek benne.
A különböző mézfajták közül a manuka méz jelentős antibakteriális tulajdonságai miatt világszerte nagy népszerűségre tett szert. A manuka mézet szolgáltató új-zélandi teafa (Leptospermum scoparium) az Új-Zélandon és Délkelet Ausztráliában őshonos, a mirtuszvirágúak családjába (Myrtaceae) tartozó növény. Más mézfajtákkal összehasonlítva a manuka méz nagyobb mennyiségben tartalmaz polifenolos vegyületeket, melyek jelentős gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokat kölcsönöznek neki. A manuka mézet kizárólag Új-Zélandon és Ausztrália egyes részein termelik, ahol a Leptospermum scoparium (manukafa) élőhelye található. A manukafa nektárja kivételesen gazdag dihidroakteonban (DHA), a metilglioxál (MGO) előanyagában. Az MGO a manuka méz érése és öregedése során képződik, és elsősorban a méz kifejezett antibakteriális tulajdonságaiért felelős. Mivel van olyan fenolos vegyület a mézben (leptosperin), ami kizárólag a manuka mézben található, így ez használható a méz eredetiségének hitelesítésére jelölőanyagként. A manuka méz jellegzetes, gazdag, földes ízzel és változatos színekkel rendelkezik (a mély krémszínűtől a mély borostyánszínűn át a sötét színűig), melyek a kortól, a méztermeléstől, a feldolgozástól technikáktól és a tárolási körülményektől függően változnak. A színt befolyásoló tényezők a méz összetételére is hatással vannak. A nedvességtartalom, valamint a méz összetétele befolyásolja annak fizikai-kémiai tulajdonságait és biológiai hatásait is.
A mézet már több ezer éve fogyasztjuk élelmiszerként és betegségek kezelésére is, de a méz mellett nagy népszerűségnek örvendenek a propolisztartalmú készítmények is. A méhek által előállított termékeket régóta alkalmazunk a gyógyászatban, és a méhészeti termékek iránti kereslet napjainkban is kiemelkedő. A propolisz az egyik szélesebb körben ismert és használt természetes eredetű anyag, amelyet igen változatos, kozmetikai, élelmiszeripari és gyógyászati célokra alkalmaznak. Az utóbbi időben kiterjedt vizsgálatok tárgyát képezte a propolisz, melynek hatásait és biztonságosságát több humán vizsgálat során is értékelték.
A propolisz az egyik házi méhek által előállított termék. A propolisz ragadós tapintású, hőre lágyuló, színezett, jellegzetes szagú anyag, amelyet a propoliszgyűjtő méhek gyűjtenek különböző mézelő növények rügyeiről és annak bármely részéről, amihez hozzáférnek. A propolisz színe nagymértékben függ a növényi forrástól és a gyűjtés idejétől, és a sárgától, a zöldtől a vörösön át a sötétbarnáig terjed, a leggyakoribb a sötétbarna.
Mivel a propolisz hőre lágyul, a méhek olyankor képesek gyűjteni, amikor a levegő hőmérséklete elég meleg ahhoz, hogy a propolisz lágyabb állagú legyen, hűvösebb időben ugyanis rideg és kemény. Hazánkban ez a körülbelül reggel tíz és délután négy óra közötti időszakot jelenti, tehát az év során alapvetően később kezdőik a gyűjtésük, mint a virágpornak vagy a nektárnak. A méhek rágóikkal szakítják le a növényről a propoliszcseppeket, amiket kissé megrágnak és mellső lábaik segítségével mirigyváladékkal keverik, majd a két leghátsó lábaikon lévő kosárkákba csomagolják. A teli kosárkákat visszaszállítják a kaptárakba, azon belül is arra a helyre, ahol éppen szükség van rá. A propolisz lerakodásában segítségére vannak a kaptárbéli méhek. Ha a kaptárba vezető hazaút során a propolisz megdermed, akkor a méhek rágóikkal felaprítják és rágótövi mirigyük váladékával keverve helyezik a kaptár megfelelő területére.
A méhészeti termék számos célt szolgálnak a méhek számára. Propolisszal a méhek a kaptár teljes belsejét és a kereteket bevonják, eltömítik vele az 5 mm-nél kisebb hézagokat, szigetelik a kaptárakat, illetve egyfajta védelmi mechanizmusként fertőtlenítik is azt.
Az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézete jelen kutatásban a méhészeti termékek alkalmasával kapcsolatban végez felmérést a felnőtt lakosság körében. A méhek által előállított termékeket régóta alkalmazunk élelmiszerként és a gyógyászatban is és a méhészeti termékek iránti kereslet napjainkban is kiemelkedő. A méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatásunk célja, hogy felmérje ezen termékek gyógyászati célú alkalmazásának hazai tendenciáit.
A kutatásban az alábbi kérdőív kitöltésével vehet részt: link.
