Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy stresszes nap, túlhajtott hét vagy húzós eseménysorozat után leginkább csak az hiányzott, hogy végre leülhessünk a baráti társasággal beszélgetni egy-két sör kíséretében. Köztudott, hogy az alkohol kis mennyiségben izgalmi állapotot okoz, nagyobb mennyiségben álmosít, de miért éppen a sör az, amit a legtöbben a relaxálás italának tekintenek? Tényleg nyugtat a sör? Melyik sörtípus nyugtat meg leginkább, és ehhez milyen komponense járul hozzá az alkoholon kívül leginkább? Ennek járunk utána a mostani cikkben.

Ahhoz azonban, hogy megítéljük a sör nyugtató hatását, először érdemes áttekintenünk, mi található egyáltalán a sörben. Ehhez jó támpont lehet a sok sörgyár által még mindig emlegetett 1516-os bajor tisztasági törvény, amely kimondja, hogy a sör csak vizet, árpamalátát és komlót tartalmazhat. Mivel ekkortájt a sör valódi kialakulásáért felelős sörélesztőt még nem ismerték, ez ki is maradt a törvény szövegéből, de magától értetődik, hogy ennek a negyedik alapanyagnak szintén jelen kell lennie minden sörben. Bár azóta a sörök jó része ezektől eltérő – sokszor extrém – alapanyagokat is tartalmaz, mégis kijelenthető, hogy a sör nyugtató hatásáért ezen négy komponens valamelyike lehet a felelős. Ahhoz azonban, hogy megállapítsuk melyik, tekintsük át a hozzávalók jellemzőit.

Víz

Bár a sörök legnagyobb részét a víz adja, könnyen belátható, hogy nyugtató hatásáért nem ez felel. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy ne lenne szerepe a sör potenciális egészségmegőrző hatásaiban. Több tanulmány is kimutatta ugyanis, hogy fizikailag kimerítő feladatok után a sörfogyasztás is megfelelő választás lehet az elvesztett víz pótlására. Érdekes módon a sörök erőssége (alkoholtartalma) mérsékelt fogyasztás esetén nem befolyásolta számottevően a rehidráció mértékét, azonban nagyobb mennyiséget elfogyasztva a magasabb alkohol tartalmú sörök már sokkal kevésbé voltak alkalmasak a víz pótlására, mint a gyengébb társaik.

Joggal gondolhatnánk, hogy a sör minősége annál jobb, minél tisztább forrásvizet tartalmaz a főzet, azonban ezt a mítoszt leginkább a reklámok táplálják: különböző fajta sörök elkészítésének különböző összetételű vizek kedveznek. Így könnyen lehet, hogy a legkiválóbb sör egy tisztán kellemetlenebb ízű alapanyagból indul ki.

Maláta

A sör édességét, színét, kalóriatartalmát és az alkohol kialakulásához szükséges cukrot mind a malátának, azaz a csírázásban megállított gabonafélének köszönhetjük. Bár önmagában gyógyhatása nem igazán van, mégis ez a komponens felelős a megrögzött sörfogyasztók elhízásáért. Bár a XVI. századi törvény árpamalátát említ, a sör készítéséhez bármilyen keményítő tartalmú gabona használható, így találkozhatunk búzát, kölest, rozst, sőt kukoricát és rizst tartalmazó sörökkel is. E két utóbbival azonban a sörkedvelőknek érdemes vigyázniuk, hiszen az alapanyag olcsó beszerzési ára és magas hasznosulása miatt az üzemek sokszor ezzel gyarapítják a sörük alkoholfokát, kellemetlen mellékízt hagyva a fogyasztók szájában.

Élesztő

Bár az élesztő a sör tömegének legkisebb részét adja, az ital elkészültéhez mégis nélkülözhetetlen, hiszen ez a mikroorganizmus bontja le a cukrokat etil-alkohollá. Bár az alkohol önmagában is nyugtató-altatóhatású, vizsgálatok alapján az alkoholmentes sör elfogyasztása is nyugtató hatású, és javítja az alvás minőséget.

A sörben maradt élesztő egyébként kettős élvezeti értéket mutat: míg a legtöbb sör aljára leült gombának kellemetlen íze van, a búzasörök esetében épp ez az alkotóelem felelős a kellemes banános ízért, így ezeknél érdemes az üledék utolsó cseppjét is a pohárba önteni.

Komló

Mint ahogy azt már bizonyára kitalálták a figyelmes olvasók, a sörben a komló nemcsak a keserű ízért és a gyümölcsösebb aromákért, de a nyugtató hatásért is felelős. Régi megfigyelés, hogy a komlószedők, látszólag jobban elfáradtak és többször elaludtak napközben, bár munkájuk nem volt nehezebb más mezőgazdasági szüretnél. Az előbb említett alkoholmentes sörökkel végzett tanulmány például kimutatta, hogy a sör keserűségéért felelős alfasavak bomlásterméke, a 2-metil-3-butan-2-ol megemeli a központi idegrendszerben a gamma-aminovajsav nevű gátló ingerület átvivőanyag szintjét, ami az alanyokban kevesebb stresszhez és gyorsabb elalváshoz vezetett.

Érdekes egybeesés, hogy a mostanság fellendülő, kisüzemi sörgyártás sztárja úgyszintén a komló. Így történhet az, hogy a köztudatba lassan beférkőző sörfajta, az India Pale Ale (IPA) legfőbb jellemzője éppen az intenzíven keserű íze, azaz a magas alfasav tartalma. Tehát annak, aki nem idegenkedik a keserű íztől és sörétől is egy intenzív nyugtató hatást vár, jó választás lehet ezzel a sörtípussal kísérleteznie.