A pongyola pitypang áprilistól egészen őszig színezi aranysárgára a kerteket és a réteket. A pitypang leggyakrabban előforduló magyar elnevezései onnan erednek, hogy a növény valamit szőrbóbitás termése kedvelt gyermekjátékok. A gyermekláncfű név arra utal, hogy a növényből láncot fonnak a gyerekek. A pitypang elnevezés hangutánzó eredetű, a névadás magyarázata, hogy a növény üreges szára leszakításkor csattanó hangot ad. A növény szinte minden szervét megörökítette valamilyen népies elnevezés. A szárnyasan szeldelt, kacúros levelekre utal az angol és német nyelvben is ismert oroszlánfog név. A sárvirág kifejezés származhat a növény virágainak sárga színéből és abból is, hogy a pongyola pitypang kedveli a sáros, vizes talajt. A kutyatej elnevezést számos, tejnedvvel rendelkező növényre alkalmazzák, többek közt a pongyola pitypang és a tavaszi hérics esetében is, azonban ez a név elsősorban a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó növényeket illeti.

Az elvirágzás után a szőrbóbitás kaszattermés jellegzetes gömbalakot formál, amelyből a bóbiták egy enyhe szélfuvallattól is szétrebbenek. Ebből származhat a bárányfejűfű, barátfő, buborékfű, buglyosvirág, lámpavirág elnevezés. A pitypangot salátaként is fogyasztják Európa számos országában, innen eredhet a növény békasaláta elnevezése. A növényt nemcsak az emberek, de a házi szárnyasok is kedvelik, ebből származhat a pipevirág név. A növényekhez kötődő hiedelmeket gyakran azok népies nevei is őrzik. A pongyola pitypang esetén a vakulócsirke elnevezés eredete az a babona, hogy a növény megvakítja a csirkéket, azonban ezt a hatást sem állatkísérletek és sem a tapasztalat nem támasztja alá.