A most következő cikkünkben néhány jó tanácsot szeretnénk adni arra vonatkozóan, hogy honnan lehet felismerni, hogy a gyógynövények hatásáról és alkalmazásáról író vagy nyilatkozó „szakértő” valóban szakember-e.

Ki az álszakértő?

Mindenki, aki nem igazi szakértője az adott területnek, de szakértőnek vallja magát. Az álszakértőkkel nem az a baj, hogy nincs „papírjuk” arról, amiről tanácsot adnak, hanem az, hogy nem értenek ahhoz, amiről beszélnek vagy írnak.

Ki a szakértője a gyógynövények alkalmazásának?

Elsősorban a gyógyszerész! A gyógyszerészek ötéves egyetemi képzésük során tanulnak a gyógynövények felismeréséről, hatóanyagairól és felhasználásáról is. A gyógynövényterápia ismereteiből szakvizsgázott gyógyszerészek, a fitoterápia szakgyógyszerészei további, még alaposabb szaktudással rendelkeznek a gyógynövények szakszerű és korszerű felhasználásáról. Az egyetem elvégzése után lehetőség van tudományos kutatást folytatni a gyógynövényekkel kapcsolatban. Számos kutató, köztük a Gyógynövénylap.hu több szerzője is rendelkezik a gyógynövényekkel kapcsolatos megfelelő tudományos képzettséggel és nemzetközileg elismert doktori fokozattal (Ph.D.).

Szakértője a gyógynövények modern terápiás alkalmazásának az, aki sokat tud a növények népi gyógyászati felhasználásáról?

Nem feltétlenül. A növények népi gyógyászati felhasználása és tudományosan is igazolt hatásossága sok esetben nem azonos. A gyógynövények alkalmazásáról az tud naprakész és megbízható információkkal szolgálni, aki a nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent legfrissebb kutatási eredményekhez és ajánlásokhoz is hozzáfér, és tanulmányai során megszerzett tudása segítségével tudja is azokat értelmezni.

Ha valamit régóta használtak/használnak a népi gyógyászatban, akkor annak az alkalmazása igazolt és ma is ajánlott?

A kutatók gyakran merítettek és merítenek ihletet a gyógynövényekkel kapcsolatos kutatásokhoz a növények alkalmazásának népi gyógyászati hagyományaiból, de egy növény hatásosságának az igazolására nem elegendő az ismeretek szájról szájra való terjedése. Természetesen sok népgyógyászatban alkalmazott növény esetén vannak tudományos bizonyítékok a hatásosságról, azonban számos növényes esetében vannak olyan népi gyógyászati felhasználási területek, amiknek semmilyen bizonyítéka sincs. Vannak olyan a népi orvoslásban használt növények, amikről tudományos vizsgálatok során kiderült, hogy veszélyes mellékhatásaik vannak, ezért a modern terápiában nem alkalmazzák ezeket.

Mi a baj az álszakértőkkel?

Először is az, hogy nagyon nagy károkat tudnak okozni, különösen, ha a betegségek gyógyításával és megelőzésével kapcsolatban terjesztenek tévhiteket. Másodsorban az, hogy elképesztően nehéz őket felismerni. Pontosan úgy viselkednek, mint a téma valódi szakértői, azzal az egyetlen különbséggel, hogy tanácsaik értéktelenek vagy veszélyesek is lehetnek. Laikusok számára szinte megkülönböztethetetlenek az igazi szakértőktől, sőt, amit mondanak, sokszor vonzóbb is az érdeklődők számára, mivel az álszakértőt nem korlátozza a valóság: gyógyíthatatlan betegségekre is vannak csodaszereik, nincs olyan betegség, amire ne lenne „megoldásuk”. Végezetül, hogy sajnos nagyon sokan vannak, többen, mint gondolná!

Mi a gond a tévhitekkel, félinformációkkal?

Az egészséggel kapcsolatos tévhitek terjedését a gyógyulás iránti vágy táplálja. A kuruzslók, álszakértők ezt a vágyat használják ki rendkívül etikátlan módon: megfelelő képzettség és ismeretek nélkül ajánlanak gyógymódot vagy ígérnek gyógyulást.

Minden butaság, amit mondanak?

Vak tyúk is talál szemet. Előfordulhat, hogy a sok zagyvaság közt megbújik egy-két helyes információ is, de ki az, aki ezeket ki tudja szemezni a többi közül?

Van-e kockázata annak, ha megfogadjuk egy álszakértő tanácsát?

Nagy kockázattal jár, hiszen az egészségét és a gyógyulását veszélyezteti az, aki elfordul a bizonyítottan hatásos terápiától egy biztos gyógymódként reklámozott, de nem bizonyított hatású, kétes biztonságú gyógyszer vagy módszer kedvéért.

Hogyan tudjuk az álszakértőket megkülönböztetni a szakértőktől?

Ez a 22-es igazi csapdája: az álszakértőket leginkább csak a szakértők tudják felismerni…

Mit tegyek, ha nem vagyok az adott témának a szakértője?

Hallgasson egy szakértőre. Ha a szakma elismert tagjai, jelen esetben például gyógyszerészek a gyógynövénykutatás területén szerzett tudományos fokozattal azt tanácsolják, hogy óvakodjon bizonyos álszakértőktől, a leghelyesebben akkor jár el, ha óvakodik tőlük.

Milyen érdekek motiválják a szakértőket?

A szakszerű és korszerű tanácsadás, az, hogy a szakterületüket minél kevesebb tévhit övezze. Mindezen túl a gyógyszerészek azért választották hivatásukat, mert segíteni szeretnének beteg embertársaikon.

Milyen érdekek motiválhatják az álszakértőket?

Vannak köztük olyanok, akik csak egyszerűen segíteni akarnak embertársaikon, azonban sajnos nem rendelkeznek megfelelő tudással a gyógyítással, a gyógyszerekkel és a gyógynövényekkel kapcsolatban. Többségük azonban tanácsaival saját termékeinek vagy gyógymódjának megvásárlására akarja rávenni az embereket.

Milyen árulkodó jelei lehetnek annak, ha valaki nem igazi szakértője a gyógynövényeknek?

Sok álszakértő az egyes gyógynövényeket igen sokféle betegségre ajánlja, az esetleges kockázatokat pedig elhallgatja.

A gyógynövények hagyományos formában, például teaként nem fogyaszthatók többek közt cukorbetegség, magasvérnyomás, pajzsmirigy rendellenességek, TBC, vérköpéses tüdőbaj kezelésére. Ezek olyan súlyos betegségek, amelyeket szakorvosnak kell kezelni a megfelelő gyógyszeres terápia segítségével. A növényeknek ezekben az esetekben kizárólag kiegészítő szerepük lehet, de csakis a szakorvossal történő megbeszélés után alkalmazhatók.

Sok álszakértő azért tulajdonít csodálatosabb és széleskörűbb hatást egy-egy növénynek, hogy a „saját márkás” termékeinek piacot teremtsen. Ne dőljünk be azoknak, akik a diófalevél teát mindenre jó gyógyírként árulják; a tea a legjelentősebb hatást a gyártó pénztárcájára fogja gyakorolni.

A gyógynövények álszakértői sokszor nem megfelelően használják a gyógyszer kifejezést. A valódi gyógyszerek hatásosságát bizonyítani kell, gyártásuk csak megfelelő engedéllyel rendelkező helyen, szigorú minőségbiztosítás mellett történhet. Például a szilvalekvár nem gyógyszer.

Milyen kifejezések utalnak arra, hogy egy álszakértőt hallunk/olvasunk?

Egy igazi szakértő nem használja a „vértisztító” vagy „méregtelenítő” szavakat. A modern orvoslásban ezek alatt esetleg a vesedialízist érthetjük, és semmiképpen sem alkalmasak egy tea teakeverék hatásának leírására. A szerveztünk méregtelenítését a máj és a vese végzi, ezt a feladatot egy gyógynövény nem tudja teljesíteni.

Az álszakértők leggyakrabban az átlagosnál érzékenyebb, sebezhetőbb embereket (pl. súlyos betegségben szenvedők, kisgyermekes anyukák) célozzák meg. A gyógyteák és gyógynövénytermékek közt sajnos nincsen olyan, amely pl. a rákot, a meddőséget, a cukorbetegséget vagy más krónikus betegséget meggyógyítja. Azokat a növényi hatóanyagokat, amelyek alkalmasak daganatok kezelésére kemoterápiás gyógyszerként alkalmazza a modern orvoslás.

Sok álszakértő azt állítja, hogy a valódi szakértők (orvosok, gyógyszerészek) nem a beteg emberek javát akarják. Ne higgyen nekik! Kérdezze inkább gyógyszerészét! Forduljon bizalommal a Gyógynövénylap.hu munkatársaihoz!