A málna (Rubus idaeus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó Magyarországon őshonos 1-2 m magas félcserje. Levelei 3-5 tagúak, színük sima, fonákjuk gyapjas és szélük fűrészfogas. Virágai öttagúak és fehérek. Édes, csoportos csonthéjas termését mindenki szívesen fogyasztja, az élelmiszeriparban nyersen, lekvárként és szörpként is felhasználják. A gyógyászatban is megtalálható a málna felhasználása. A Szabványos Vénymintákban (Formulae Normales Editio VII.) hivatalos a málnabor (Vinum rubi idaei) és az azt tartalmazó málnaszirup (Sirupus rubi idaei), amit ízjavítóként alkalmaznak.
A betegek gyakran keresnek gyors és hatékony megoldásokat a tüneteik enyhítésére, esetleg betegség megelőzésére. Az internet gyorsan elérhető információforrás lehetne, a felkínált tartalom azonban nem minden esetben megbízható. A málnalevél jótékony hatásairól hosszú, meggyőző cikkeket találhatunk, amik alapján egy igazi csodaszernek tekinthető. A kérdés az, hogy mely hatásokat igazolták tudományosan.
A málnalevél cserzőanyagokat tartalmaz, amik a fehérjékkel a nyálkahártyák és bőr felületén védőréteget alakítanak ki, ezáltal csökkent a mirigyek szekréciója és a káros anyagok felszívódása. A málnalevél gyulladáscsökkentő és adsztringens (összehúzó) hatással rendelkezik. Külsőleg száj- és toroköblögetésre lehet alkalmazni gyulladás esetén, belsőleg menstruációs időszakkal kapcsolatos kisebb tüneti görcsök enyhítésére, illetve hasmenés csillapításra. A cserzőanyagok vízoldékony vegyületek, ezért a málnalevélből készült teában is megtalálhatók. Belsőleg óvatosan szabad csak alkalmazni, mivel más gyógyszerek felszívódását gátolhatják. A gyógyszertárakban elérhető hagyományos növényi gyógyszerként a száraz kivonatot tartalmazó kapszula is.
Egyik gyakori hiedelem, hogy a málnalevélből készült teát ajánlott szülés előtt álló nőknek fogyasztani a könnyebb, gyorsabb szülés érdekében és a tea izomlazító hatása miatt. Máshol a vetélés csökkentésének érdekében javasolják a kismamáknak a terhesség korai szakaszában. A várandós kismamák igazi csodaszere lehetne a málnalevéltea, ha az indikációkra lennének egyértelmű klinikai bizonyítékok, de nincsenek. A növénnyel végzett vizsgálatok ellentmondásosak, egyes vizsgálatokban fokozta, míg másokban gátolta a méhösszehúzódásokat. A pontos hatóanyagok és hatások felderítéséig nem ajánlott ezekben az indikációkban a málnalevél fogyasztása. Az Európai Gyógyszerügynökség sem ajánlja terhesség és szoptatás alatt, sőt gyermekkorban sem, mert nem végeztek elegendő vizsgálatot, és nem érhető el elég információ a biztonságos alkalmazáshoz.
Egy másik tévhit, hogy a málnalevél gyógyír lehet a gyulladásos bélbetegségre. A málnalevél azonban ebben az esetben sem ajánlott, mert a magas cserzőanyagtartalom inkább irritálja a nyálkahártyát, minthogy nyugtatná.
Áttekintve az Európai Gyógyszerügynökség értékelését a növényről, a málnalevélből készült hagyományos növényi gyógyszerek a következő célokra ajánlhatók:
- belsőleg: menstruációs görcsök (I), hasmenés (II) enyhítésére
- külsőleg: torok- és szájnyálkahártyagyulladás (III)
Amennyiben a tünetek fennállnak a málnalevél kivonatot alkalmazva (I) és (III) 1 hétnél tovább (II) esetén pedig 3 napnál tovább, orvoshoz kell fordulni.
